Válasszunk magot ügyesen!
Rengeteg zöldség számtalan fajtáját állították már elő nemesítők. A nemesítés során nem csak a szép külalakra és a beltartalom javítására törekszenek, hanem nagyjából meghatározzák azt is, hogy az adott fajta mely körülmények között, milyen helyen érzi jól magát. Így tehát, amikor nekiindulunk magot vásárolni, figyeljünk arra, hogy a kiválasztott növény alkalmas-e szabadföldben nevelésre, balkonládás tartásra, vagy csak hajtatásra, azaz üvegházi és fóliás termesztésre jó. Egészen másképpen viselkednek a hajtatásra alkalmas fajták szabadföldön, ezért a sikerélményünket kockáztatja egy rossz fajtaválasztás.
A méret is lényeges!
Fontos kérdés a fajta növekedési erélye is, hiszen a törpe balkonparadicsom ugyan eléldegél a kertben, de egy folyton növő, több méteres fajta nem lesz szép a balkonládában. A terasz és a veteményes kitettsége is fontos kérdés. Léteznek zöldségfajták, melyek a tűző napot igénylik, és léteznek olyanok, melyek jól érzik magukat félárnyékban is. Fagyvédett helyre a korai vetésű zöldségek előbb kerülhetnek ki, míg a fagyzugos helyre csak később.
Magcsere – csak óvatosan!
Kiskertészek között nagy divat a magcsere program. Valakinél szinte mindig előfordul egy-egy újdonság, amiből érdemes kérni magot. Ha szerencsénk van, akkor ezeket a növényeket könnyen reprodukálhatjuk a termésből gyűjtött magok vetésével, ám idővel sajnos a fajták leromlanak. Ezért történhet olyan, hogy az évek óta saját magról vetett paradicsom már nem olyan erőteljes, vitális, mint az első években volt. Ilyenkor fel kell túrni a világhálót, és friss magot beszerezni, mellyel újabb évekre megoldódik az utánpótlás.
TIPP:
Aki előre gondolkozik, és szeretne tájfajtákat is kipróbálni a kertjében, az a Tápiószelei Növényi Diverzitás Központ oldalán igényelhet magmintát, igaz ébernek kell lenni, mert a készlet hamar elfogy, viszont egy olyan különleges fajtagyűjteménnyel rendelkeznek, amiért érdemes várni.
Neveljünk saját palántát!
Számos zöldséget helyrevetünk, ilyen például a spenót, a retek, a répafélék és a zöldborsó. Azonban, ha paradicsomot, paprikát, bazsalikomot, tojásgyümölcsöt, vagy akár tököt szeretnénk ültetni, jobban járunk, ha palántát nevelünk, mert nyerhetünk vele legalább egy hónapot, előbb lesz termésünk.
- Sokszor kérdezik, hogy miért jó ez a könnyű, hamar kiszáradó, rostos tőzeg a palántanevelésnél a kertünk talaja helyett. A tőzeg jó tulajdonsága, hogy nagyjából steril, gyommagmentes, és a rostos szerkezete valóban szellős, ami jót tesz a gyökérzetnek.
- Fontos, hogy palántanevelésre egy tőzeg alapú általános földkeverék önmagában tökéletes. Nem szabad komposztot, kerti földet, főleg trágyát keverni hozzá, mert azokkal számos fertőzés bekerül, ami a csíranövények számára végzetes
- Arra is figyelni kell, hogyha kiszárad a tőzeg, nehezebben nedvesíthető vissza, mert úgy viselkedik, mintha vízlepergető lenne: átszalad rajta a víz, így egy ideig alatta kell hagyni, hogy valóban felszívja magát. Erre azonban a csíranövények érzékenyek, mert azok, ha túl sokáig áll vízben a magvetés, berohadnak, így jobb, ha mérsékelten nedves állapotot tartunk fenn, úgy, hogy két öntözés között a magvetés, illetve a csíranövények talajának felszíne szikkadjon egy kicsit.
- Előfordulhat, hogy olyan csekély vízigénye lesz a magvetésnek, hogy elegendő egy permetezős flakonnal nedvesíteni, ám ezt csak délelőtt tegyük, mert az a jó, ha estére leszáradnak a csíranövények, ugyanis így kevésbé fertőződhetnek, rohadhatnak be.
Vessünk!
Palántamérettől függően válasszunk tejfölös poharat, cserepet, vagy balkonládát, netán szaporító ládát. Az aljába helyezzünk agyaggolyót, apróbb kavicsokat, drain – réteg gyanánt, ez biztosítja majd a megfelelő vízelvezetést. A maradék helyet töltsük meg a tőzeges földdel, tömörítsük meg a kezünkkel, vagy egy darab deszkával, úgy, hogy az edény tetejétől számítva 1-2 centiméterrel lejjebb kerüljön a talajszínt, és sík legyen a teteje.
Ha túlságosan száraz a közeg, öntözzük meg, és várjunk, míg kifolyik a felesleges víz. Ha nem sík, az öntözés miatt később a gödrökben kirohadhat a növényünk. A talaj tetejére kézzel szórva vessük el a magokat, egyenletesen elosztva a felületen. Ez után annyi földdel takarjuk be őket, amennyi megfelel a mag 1-1,5 – szeresének. Ezt a takaróréteget rostán, vagy szitán keresztül morzsolva szórjuk egyenletesen a vetésre, mert nem lehet rögös. Ha mégis az marad, a rög alól görbe palánták kelnek majd ki.
A 20-22 fokon, világos helyen tartott vetés néhány hét után nem csak kicsírázik, hanem már megjelennek az első lomblevelei.
Tűzdeljünk!
Ha nagyon sűrűn kel ki a vetés, mert ügyesek voltunk és jó munkát végezünk, szét kell ültetnünk a kis magoncokat, különben megnyurgulnak és akár tönkre is mehetnek. Ezt a folyamatot hívják tűzdelésnek. Ekkor már a növényeket egyesével, vagy ha csokrosan szeretnénk nevelni a palántákat, – például a bazsalikom esetében, – hármasával tűzdeljük szét tejfölös poharakba, vagy cserepekbe. Ebben az időszakban már igen nagy helyigényű a palántanevelés, így csak az egészséges, ép, erőteljes palántákat tartsuk meg.
Mivel a kis növények még igen sérülékenyek, az előre megtöltött cserepekbe egy pálcika, vagy rossz toll segítségével készítsünk egy lyukat, és abba helyezzük a növény gyökerét, majd a pálcikával tömörítsük óvatosan, hogy megálljanak egyenesen. Ha az ujjunkkal dolgozunk, könnyen megroppanthatjuk a palánta gyökerét. Az áttűzdelt növények továbbra is 20-22 fokon, világos helyen tartandók.
Edzetési 1X1:
Kiültetés előtt a növényeket hozzá kell szoktatnunk a szabadban őket érő napfényhez, és UV sugárzáshoz. Ha ezt nem tesszük, azonnal megégnek, amitől annyira visszaeshetnek, hogy akár az összes előnyünk odavész, amit a palántaneveléssel nyertünk. Az edzetés egyszerű folyamat: mindössze egy kis napi szintű pakolásról van szó. Kiültetés előtt két-három héttel reggelente ki kell hordanunk a palántákat a szabadba, árnyékos helyre. Ha nincs ilyen, akkor készíthetünk árnyékolót raschel hálóból is föléjük. Az első héten két réteg hálóval árnyékoljunk, a másodikon már elegendő egy réteg is. Esténként hordjuk vissza a palántákat a nevelőhelyükre, hogy ne érje őket az éjszakai hideg. Valószínűleg túlélnék, de visszaeshetnek, és ha eső is esik, megfázhatnak.
Ültetési kalauz:
Általánosságban május közepén lehet kiültetni a palántákat. Ekkorra már biztosan nem lesz éjszaka talaj menti fagy. Persze, minden évben más-más az időjárás, ehhez érdemes igazodni az előrejelzések alapján. A kiültetést az előzőleg felásott, elgereblyézett területen végezzük. A friss ültetésre nagyon kell figyelni, nem száradhat ki egyszer sem. Alaposan meg kell öntözni, és a legjobb, ha egy hurkapálcikával ki is karózzuk a palántákat, ezzel megelőzhetjük, hogy egy szélvihar, vagy erősen verő eső kitörje őket. Ha egy vonalba ültetjük a palántákat, érdemes sorvezető gyanánt egy spárgát kifeszíteni.
A helyrevetés titkai
- A helyükre vetett zöldségeket is ugyanúgy vetjük, mint a palántanevelés esetében a szobában vetetteket. Egy különbség van csak: hogy itt a kertünk földje a talaj, nincs tűzdelés és edzetés.
- A fajra, fajtára meghatározott vetési időpontban a felásott és a lehető legporhanyósabbra kapált, gereblyézett talajba egy bottal, ültető kanállal, zsinór mellett, sekély, egyenes árkot húzunk, és ebbe vetjük a magokat. Az aprókat, mint a spenót, sóska, fehérrépa, sárgarépa, szórva, míg a nagyobbakat, mint a bab és a borsó, akár szemenként is vethetjük.
- Mivel a kertünk talaja nem steril, számos fertőzésnek ad otthont, ám erre a vetőmag forgalmazó cégek gondolnak, így csávázzák a magokat. A csávázószer egyfajta növényvédőszer.
- Az öntözésre itt is fordítsunk nagy figyelmet, mert ha aszályos a tavasz, bizony öntözni kell, jól jegyezzük meg, a magvetések sohasem száradhatnak ki teljesen!
- Fontos, hogy mindig tartsuk be a fajta leírásában szereplő sor és tőtávolságot, mert csak így tud megfelelően fejlődni a növényünk.
- A sűrűn vetett sajnos deformált lesz, és nyurgult. Ha szerencsénk volt, és sűrűn kelt a vetésünk, ritkítsuk ki! Ekkor gyakran előfordul, hogy minden második növényt ki kell húznunk. Ne sajnáljuk, megéri!
TIPP:
A hagymát házikertben érdemes dughagymáról, a burgonyát pedig vetőgumóról ültetni, mert sokkal könnyebb kezelni, és hamarabb, biztosabban lesz eredménye is.
Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: pexels
