Az egyik legszebb és legillatosabb növényünk a bazsarózsa, más néven pünkösdi rózsa. Most képzeljük el, hogy ameddig a szem ellát, csak e virág nyílik és illatozik többek közt fehér, pink, rózsaszín, korall színekben, hagyományos és hibrid fajtákban a verőfényes nap alatt. Hát ilyen a Csizmadi Farmon, Budapest mellett, Bugyi község határában végigtekinteni a bazsarózsa-ültetvényen.
Biznisznek indult, szerelem lett belőle
A farm tulajdonosa Csizmadi Imre, ő már a család harmadik azon generációjához tartozik, akik e földet művelik. Zöldségeket termesztenek itt, a bazsarózsafarm pedig úgy tíz éve jött létre, bő tíz hektáron termelik.
„A farm árbevételének csupán öt százalékát adja ez a virág, de jókor jön, mert ilyenkor, év elején sok a kiadás, a bevétel meg még nem” – mondja Imre, nem tagadva, üzletnek indult a bazsarózsabiznisz, de szerelem lett belőle.
Imre egykor közgazdasági pályát választva, a Corvinus Egyetem hallgatójaként Hollandiába ment tanulmányútra. Ott váltott irányt, kertészeti tanulmányokra jelentkezett át, majd az ott tapasztaltak és tanultak alapján nyugat-európai szemléletű saját vállalkozásba kezdett. Így indult a Csizmadi Farm története. De honnan jött a bazsarózsa ötlete?
„Hollandiában, az egyetemen a padtársammal sokat beszélgettünk a bazsarózsáról, ők a bazsarózsa szaporítóanyagával, a tövekkel foglalkoznak, és kiderült, hogy Magyarországon korábban nyílik, mint Hollandiában, ahol viszont nagy a felvevőpiaca. Így indultunk a bazsarózsa-termesztéssel. Anélkül senki nem tudná ezt elkezdeni, hogy meglenne a felvevőpiaca.”
Elképesztő illat, éteri szépség: így néz ki a legnagyobb hazai bazsarózsafarm Csizmadi Imrénél
Tudta?
- Eredetileg Kínából származik, ma is az ország nemzeti virága.
- A nevét Paeonról kapta, aki Aszklépiosz, az orvostudomány és a gyógyítás görög istenének tanítványa volt. A történet egyik változata szerint Paeon bazsarózsával kezelte Zeusz sebét. Amikor Aszklépiosz féltékeny lett tanítványára és meg akarta gyilkolni, Zeusz megmentette Paeont úgy, hogy bazsarózsavirággá változtatta.
- Magyarországon is őshonos, de csak a Kelet-Mecsek területén él. A bánáti bazsarózsa egész Európában egyik legfontosabb élőhelye a Baranya megyei Zengőn található. Magyarországon 1982 óta védett, természetvédelmi értéke több mint 250 000 Ft.
- A bazsarózsát pünkösdi rózsává a katolikus egyház emelte a 16. században, amikor pontos neveket kerestek a növényeknek. Ekkor vált szét a rózsa és a bazsarózsa megnevezés.
- Csehországban a bazsarózsát korábban Mária- rózsának, vagy csak egyszerűen vörös lóherének hívták, ám az angolok olyan névvel illetik, ami talán a legjellemzőbb a növényre: bowl of beauty, azaz a szépség tálkája.
- A boldog élet, boldog házasság, egészség, jólét szimbóluma. A szépsége mellett emiatt oly népszerű választás a tavaszi esküvői csokrokba.
Ne vágjuk le az összes virágát!
A bazsarózsa heterozigóta növény, tehát nem magról szaporodik, hanem a töveket ültetjük el, legjobb ősszel, mert kell a hideghatás neki télen, de az sem baj, ha tavasszal. Az árnyékot nem szereti, mindenképp napfényre ültessük, és ne feledkezzünk meg az öntözésről sem, meghálálja. Második évre hoz virágot, és a harmadik évben lehet vágni is róla. Sosem szabad az összes virágot levágni a tőről, hogy jövőre is teremjen. Ritkán fagy el, habár Imre azt mesélte, épp az idén ez is megtörtént vállalkozása egy másik részén, a hajdúsági ültetvényen, merthogy ott is termeszt.
„Kilencven százalékos volt a fagykár, szerencse, hogy ilyen húszévente egyszer van. A bazsarózsa felső levele és a sziromlevél összeszurkálva nyílik, ebből tudjuk, hogy fagykárt szenvedett” – teszi hozzá a gazdálkodó, majd azt is, hogy bizony ma már a bazsarózsát sem árt permetezni, főleg a csoportba ültetetteket.
A hangyák is nagyon szeretik a bimbók csillogó bevonatát, ami valójában a nektár, mely a virágrügyek külső részén keletkezik, és a bundásbogár ellen is érdemes így védekezni.
Rövid és gyors a szüretelése
A kilenc fajtát számláló, több százezer tővel beültetett ültetvényen, ahol szedd magad akció keretében is várják a látogatókat, már megkezdődött a szüret. A virágokat 30 ember szedi, majd egy szalagra teszik, ez juttatja el azokat egy konténerbe. Amint az megtelik, a bazsarózsát a hűtőházba viszik, dobozolják, majd 24 órán át sokkolják őket, azaz két-három fokra hűtik. Ezután szállítják Hollandiába a növényeket.
Idehaza Imréé a legnagyobb bazsarózsa-ültetvény, ezen-kívül még 6-8 helyen termesztenek pünkösdi rózsát. Ők ki is elégítik a hazai igényeket. A hollandokon kívül Dél-Franciaországban és Spanyolországban termesztik a legtöbb pünkösdi rózsát, de óriási ültetvényeket egyik országban sem találunk, mert a bazsarózsatermesztés korlátja az idő. Akkor is rövid idő áll rendelkezésre szüretelni, ha két hektáron virágzik, akkor is, ha száz hektáron, és ez ember- és technológiaigényes.
„A magyar virágpiacon nagyjából 300 ezer szál bazsarózsa fogy, ebből mi hozzávetőlegesen 20 ezer szálat adunk el a hathetes szezonban, Hollandiában egy nap alatt eladunk 300 ezer szálat.”
Szereti a törökszegfűt is
„A bazsarózsa mellett további kedvenceim még a törökszegfű és a kála” – válaszolja Imre nevetve arra a kérdésre, hogy ezek után vajon melyik a kedvenc növénye. S azt is, hogy pünkösdirózsával a kezében soha nem ment randevúra. „Ennek az az oka, hogy a feleségemet még azelőtt megismertem, hogy belekezdtem volna a bazsarózsa termesztésbe” – így a fiatalember, aki a sors kellemes fintorának tartja, hogy a feleségét Flórának hívják. Ezek után talán nem csoda, hogy 11 hónapos kislányuk, Lili is egy csodaszép virág után kapta a nevét.
Fotó: Ambrus Marcsi
Ez is érdekelhet: Mélyszegénységből tört ki Orsós Lajos: „Terápiára jártam, hogy megbarátkozzak a bennem élő cigánytelepi kisfiúval”
