Konyha

KVÍZ Sterc, slambuc, gánic, herőce és macok: felismered a hagyományos magyar paraszti ételeket?

Ma is egyre-másra bukkannak fel a helyi tájegységek jellegzetes ételei. Tudod, mik a köztük lévő hasonlóságok és különbségek? teszteld magad!

Ha valaki igazán meg akarja érteni Magyarország ízeit, érdemes a térképet nézni, és vele együtt elképzelni a tájak ritmusát. Az Alföld végtelen pusztái a szabad tűz, a bogrács, a pásztorételek világa, ahol hetekig kint éltek az emberek, a napi munka mellé egyszerű, de laktató fogásokat főztek.

Tájegységek és ízletes hagyományok

Innen ismerős a slambuc, amelyhez szalonna, lebbencstészta és krumpli kell. Ízében a tűz, a zsír, a ropogósra kapott tészta emléke keveredik. A slambucot hívják öreglebbencsnek, sőt az Alföld déli részén tarhonyával is készül. A  húskedvelőknek pedig egy kis kolbász is belekerül, amely még karakteresebbé teszi.

A Tisza mentén a frissen fogott halból főzött halpaprikás a víz illatát hozza, paprikával és hagymával egyszerű, mégis feledhetetlen.

A Dunántúl más arcot mutat. Erdők és vizek, gomba és hal találkozása, ebből születnek a szerény, de otthonos ételek, nyárson sült halak, serpenyőben pirított gombák.

Zala és Vas vármegyében gyakori vendég a dödölle, amelyet gánicának vagy gancának is mondanak. Tört főtt krumpli és liszt keveréke, hosszúkás gombócokban, pirított hagymával, sütőben készítve, tejföllel tálalva, ahogy a kemence és a kamra engedi.

Ez is érdekelhet

  1. Megbuktak a népszerű márkák: ez a hűtő tartja a legtovább a hideget, ha áramszünet van
  2. Régen csak a szegények ették kényszerűségből: a májad legjobb barátja ez a gyerekkori csemege
  3. Pénzbírságot kapsz, ha ezt dobod a kukába: új szabályok léptek életbe a szemétszállításban

Külföldi hatások, újabb finom ételek

A nyugati határszélen felbukkan az osztrák hatást tükröző sterc. Ehhez a lisztet először megpirítják, forró vízzel felengedik, és zsírral morzsásra keverik. Így kap egy egyszerű, mégis különleges állagot, amely a szegény konyhák kreativitását hordozza.

A nevek néha megtévesztők, látszólag más, valójában rokon fogásokról van szó.

  • A lapcsánka, krumpliprósza, tócsni, macok, cicege, röszti és görhöny családját például a nyers, reszelt krumpli tartja össze. Liszttel és tojással, fokhagymával, hagymával, szalonnával vagy fűszerekkel kerekítve.
  • A macok Eger környékén egyben sül, majd szeletelik. A tócsnit kanállal szétlapítják a serpenyőben, mindegyikre kerülhet sajt, ehető magában, de húshoz is jó köret.
  • A langalló, kenyérlángos, Töki pompos a kemence melegére épít, a kenyértészta maradéka új életet kap, tetején hagyma, szalonna, tejföl és sajt, ami éppen a kamrában akad.
  • A haluska szó a szlovák bryndzás sztrapacskához kapcsolódik, a palócoknál mégis édes főtt tészta is lehet, rokona a galuskának, de a magyar változat nem édes, inkább szaftokhoz simul.

Recept, étel, hagyomány

Ezek az ételek nem csupán receptek, hanem történetek arról, hogy a táj, a munka és az évszakok hogyan formálják az ízlést. A névbeli különbségek mögött közös alap áll, a helyben elérhető alapanyagok, a takarékosság és a találékonyság.

A kvíz abban segít, hogy felismerd, mi miben különbözik, és hol találkoznak a rokon ízek. Ha szereted a bogrács füstjét, a kemence melegét és a krumpli ezer arcát, itt jó helyen jársz, készülj fel, mert a helyes válaszok gyakran egyetlen apró részleten múlnak, egy megpirított liszten, egy tarhonyán vagy azon, hogy a krumpli nyersen vagy főzve kerül a tésztába. Indulhat a játék!

Fortepan / Szalay Zoltán, / Szebeni András / Fortepan / FŐFOTÓ / Krantz Károly / Gyulai Gaál Krisztián / Horváth József / Chuckyeager tumblr