Súlyos döntés a nyugdíjaknál: változhat a Nők40 kedvezmény
Mindenki életében eljön az a pont, amikor már nemcsak az számít, mennyit dolgoztunk, hanem az is, mikor és milyen feltételekkel léphetünk ki a rendszerből. A magyar nyugdíjszabályozásnál most éppen ez a kérdés kerül újra a középpontba – és egyre több szakértő szerint elkerülhetetlen, hogy hozzányúljanak az egyik legnépszerűbb kedvezményhez – írta az Economix.
Nők40: népszerű, de vitatott rendszer
A Nők40 2011 óta ad lehetőséget arra, hogy a legalább 40 év jogosultsági időt összegyűjtő nők a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt, levonás nélkül vonuljanak nyugdíjba. Ez a kedvezmény az évek során kifejezetten népszerűvé vált, ugyanakkor egyre több kritika is éri.
A Mosthír beszámolója és a szakértői elemzések szerint a konstrukció nemcsak egyenlőtlenségeket okoz, hanem komoly költséget is jelent az államnak: évente mintegy 500 milliárd forintba kerül a korhatár előtti ellátás, amit további kieső járulékbevétel terhel.
Ráadásul a kedvezmény nem mindig jelent egyértelmű előnyt az érintetteknek sem. A későbbi nyugdíjba vonulás ugyanis gyakran magasabb ellátást eredményezhetne a bérek növekedése miatt, így aki túl korán lép ki, hosszabb távon akár kevesebbet is kaphat.
Ez is érdekelhet
- Régen minden magyar ide járt nyaralni az IBUSZ‑szal: ma is jó újra felfedezni ezt a tengerpartot
- 6 háztartási szabály, ami kikopott a mai fiatalok életéből – régen minden háziasszony csinálta ezeket
- Régen minden jobb volt? 13 konyhai titkok, amit ma már csak a profi nagyik ismernek
- Régen tényleg minden jobb volt? Ez a 7 dolog természetes volt egykor, mára kikopott az életünkből
Egy új irány a magyar nyugdíjrendszerben: rugalmas nyugdíjkorhatár

A közgazdászok egy része ezért nem a jelenlegi rendszer bővítésében látja a megoldást, hanem teljesen más logikát javasol. Simonovits András szerint a merev és a kivételesen „laza” szabályok helyett egy rugalmas nyugdíjkorhatár lenne igazságosabb.
Ebben a modellben bárki dönthetne úgy, hogy a hivatalos korhatár előtt vonul vissza, ha megvan a szükséges szolgálati ideje. A korábbi kilépés azonban nem lenne ingyenes: az érintettek egy úgynevezett „málusz” formájában alacsonyabb nyugdíjat kapnának, míg azok, akik tovább dolgoznak, bónuszban részesülnének.
Ez az elv több európai országban már működik, és a célja, hogy egyszerre adjon szabadságot az egyéni döntéseknek, miközben megőrzi a rendszer pénzügyi egyensúlyát.
Hatéves átmenet és új szabályok
A szakértői felvetések szerint a változás nem egyik napról a másikra történne. Egy körülbelül hatéves átmeneti időszakkal lehetne fokozatosan átalakítani a rendszert.
Ennek részeként:
- az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát akár 62 évig is le lehetne vinni,
- bevezetnék a százalékos levonást az előrehozott évek után,
- és meghatároznák a szükséges minimális szolgálati időt.
Ez a megoldás azoknak is új lehetőséget adna, akik jelenleg „beragadnak” a szabályok közé, mert nem felelnek meg a szigorú feltételeknek.
Szigorítás jöhet a Nők40 esetében is
A legérzékenyebb kérdés a Nők40 jövője. Több szakértő szerint elkerülhetetlen lehet a kedvezmény szigorítása.
Felmerült javaslat például:
- a jogosultsági idő fokozatos emelése 40-ről akár 43 évre,
- valamint egy enyhe levonás bevezetése bizonyos esetekben.
Ezzel a rendszer közelebb kerülne egy egységesebb, igazságosabb működéshez, legalábbis a közgazdasági megközelítések szerint.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Fontos hangsúlyozni: egyelőre szakértői javaslatokról és modellekről van szó, nem konkrét kormányzati döntésekről. A nyugdíjrendszer átalakítása minden országban rendkívül érzékeny társadalmi kérdés, ezért lépésről lépésre, széles körű egyeztetés mellett történhet.
A jelenlegi viták azonban egyértelmű irányt jeleznek:
a jövő nyugdíjrendszere várhatóan nagyobb mozgásteret ad majd az egyéni döntéseknek, miközben szigorúbban figyel a fenntarthatóságra.



