A magyar nyugdíjrendszer meglehetősen bonyolult. Nincs egy egyszerű képlet, amellyel ki tudjuk számolni, mennyi lesz a nyugdíjunk, egy többlépcsős folyamat dönti el az összeget. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu alapítója szerint ez sok mindentől függ, ám az biztos, hogy a választási évnek semmi köze hozzá.
Mennyivel nő?
Az úgynevezett valorizációs szorzószámok, amelyek a számítást segítik. Minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkereset előző évi növekedését tükrözik.
2024-ben 14,2 százalékkal magasabb szorzószámokat kellett alkalmazni, mint 2023-ban, mert ennyivel nőtt az országos nettó átlagkereset. 2025-ben pedig az előző évinél 13,6 százalékkal magasabb szorzókat kalkuláltak. 2026-ban várhatóan 9 százalékkal magasabb szorzószámokat kell alkalmazni.
„A 2026-os szorzók végleges számait egy március végén várható kormányrendelet tartalmazza majd. Mivel a március közel van az áprilisi választásokhoz, egy hozzá nem értő laikus számára tűnhet úgy, hogy a változás oka a választásban keresendő. Ez azonban csak legenda” – mondja dr. Farkas András.
Többlépéses eljárás
Szakértőnk segítségével megpróbáljuk lépésről lépésre levezetni, hogyan számítják ki a nyugdíj összegét.
Az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő napjainak számát 365-tel kell elosztanunk, hogy megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati időnk. Ettől függ a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.
Az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteket évenként, az adott esztendőben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell, majd az így kapott összegeket az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” is szükséges.
A kapott pénzösszeget a korábban már említett valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíj-megállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2026-ban és a 2025-ben szerzett kereseteket).
Az így kapott éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt.
Így megkapjuk a napi nettó átlagkeresetet, amit meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet. Ha ez megvan, a számot el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet.
Még bonyolódik egy picit a helyzet, mert ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.
Az így kiszámított összeget meg kell szorozni a nyugdíjszorzó százalékos mértékével.
A fenti összeget meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg azt a pénzösszeget, amennyit a nyugdíjazás után majd kézhez kapunk. Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja esetén nem.
Ez is érdekelhet
Sem 2, sem 2,5 bar: ez az ideális guminyomás ősszel és télen, amivel spórolhatsz a benzinen
Régen csak ezzel takarítottak, és minden tiszta volt: a legdurvább barna vízkövet is lemarja
Mindenki elrontja ezt az egy dolgot az orchideákkal: ezért nem virágoznak újra otthon
Fotó: Adobe Stock
