Mint minden ünnep, nálunk magyaroknál a húsvét is együtt jár a kiadós családi étkezésekkel, amikor mindenféle jó sorakozik fel az aztalon. A sonka, a tojás, a torma mellett ott vannak a hagyományos húsvéti sütemények, sós és édes falatok, a kolbászok, majonézes saláták. Lehetetlen ellenállni…
A dietetikus szerint szerencsére nem is kell, csak annál kicsit tudatosabban kell a tányérra szedni az ételt, mint, hogy minden férjen rá, ami csak finom.
A rostok fognak segíteni a húsvéti túlterhelés ellen a gyomornak
„A bőséges ünnepi menü is lehet egészséges, ha minél több zöldséget is eszünk a húsok mellé, amelyek tele van rostokkal, és nem terhelik túl a gyomrunkat.”
„És nem kell feltétlenül csak a paradicsomra, uborkára, retekre gondolni, tehetünk egészséges csírákat, olajos magvakat, sovány sajtot, gyümölcsöt is az asztalra, és friss salátákat is. De a majonézes salátákat lehetőleg kerüljük, a magasabb zsírtartalmú sonkák mellé fogyasztva ezek igencsak könnyen túlterhelik a gyomrunkat.
A nagy étkezésekkor fontos a bőséges folyadékbevitel is, és ajánlott az amúgy is közkedvelt torma fogyasztása.
A friss reszelt torma (esetleg nagyon kevés light majonézzel) amellett, hogy kívánkozik is a sonkához, segíti az emésztést. És természetesen a mozgás is. Egy kiadós húsvéti vacsora után egy nagy séta, akár tojáskereséssel összekötve, szintén segíthet az emésztésben” – mondja Bíró Andrea klinikai dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.
Mit tegyünk, ha nem tudunk ellenállni a kalácsnak, kenyérnek?
A klasszikus húsvéti menüből a friss kenyér, a fonott kalács, és a tojás sem maradhat el.
„A legjobb, ha a pékáruk helyett minél több zöldséget fogyasztunk a sonka mellé. De ha ragaszkodunk a kalácshoz és kenyérhez, tartsunk mértéket, vagy váltsuk ki a fehér kenyeret teljes kiőrlésű, vagy barna kenyérrel, de jó választás a szénhidrát-csökkentett változata is” – ajánlja a dietetikus.
Ha pedig otthon sütjük a kalácsot, játszhatunk a liszt arányával, a fehér lisztbe keverhetünk például rozs- vagy zablisztet. Nagyon jól tud harmonizálni a klasszikus fehér liszttel, és nemcsak rostdúsabb, de ízletesebb is lesz tőle a kalács.
Kaszinótojás is kerül sok húsvéti asztalra, ami szintén kiváló fehérjeforrás, tehát nem kell elhagynunk, ha egészségesen szeretnénk táplálkozni. Viszont készíthetjük light majonézzel, és mindig kínáljunk mellé zöldséget, vagy tálaljuk salátaágyon.
Egészségesebb lesz a sonka, ha előre beáztatjuk?
Ízlés kérdése, ki mennyire szereti sósan a sonkát. Ha pár órára vízbe áztatjuk, a hús elveszíti a sótartalom egy részét, és bizonyos ásványi anyagok is ki tudnak belőle oldódni, például a foszfor. Ez pedig diabétesszel szövődött vesebetegeknek, vagy krónikus vesebetegeknek kifejezetten előnyös.
„Az ilyen betegek foszforbevitelét célszerű csökkenteni, ezért számukra mindenképp ajánlott a sonka áztatása.
A húsok között egyébként a nyúlhús foszfortartalma kiemelkedően magas, így ezt vesebetegeknek egyáltalán nem ajánlanám a húsvéti menübe” – tette hozzá a dietetikus.
Böjt után azonnal sonka: nem lesz ebből baj?
Ha valaki húsvét előtt tartja a 40 napos böjtöt, különösen megterhelő lehet egy zsíros, tartalmas ünnepi vacsora. Nekik érdemes elosztani a húsvéti időszakra a menüt, például egyik nap sonkát, másik nap tojást, harmadik nap kalácsot a tányérra tenni, és kisebb mennyiségben.
„A böjt után, ha bevált a húsmentesebb élet, érdemes megreformálnia a táplálkozást, és heti egyszer továbbra is húsmentes napot tartani.
Ha ezt a szokást megtartjuk, még többet tudunk tenni az egészségünkért és ezt az életmódot hosszútávon fenntartva, csak jótékony hatását élvezhetjük” – fogalmaz a dietetikus.
Ez is érdekelhet
Fotó: archív
