Ahogy a házfalak esetében, borostyánnal befutott fatörzs is sok kerttulajdonosban azonnali riadalmat kelt. A sűrű, sötétzöld levelek úgy kapaszkodnak fel a kérgen, mintha lassan „kiszívnák” az életet a fából. A látvány valóban drámai, a valóság azonban jóval árnyaltabb.
A kertészeti és arborisztikai szakirodalom szerint a borostyán a legtöbb esetben nem pusztítja el a fákat, de vannak helyzetek, amikor kifejezetten problémássá válhat.
A borostyán nem élősködő, csak támaszt keres
A félreértések egyik fő oka, hogy sokan parazitának gondolják a borostyánt. A szakértők azonban ebben meglepően egységesek.
A brit Arboricultural Association és több nagy kertészeti szakportál szerint a közönséges borostyán (Hedera helix) nem a fa nedveiből él, hanem önálló gyökérzettel rendelkezik a talajban.
A törzsön látható apró „gyökérkék” valójában nem szívószervek, hanem tapadógyökerek. Ezek pusztán rögzítik a növényt a függőleges felületeken, nem hatolnak be a fa szöveteibe, és nem vonnak el tőle vizet vagy tápanyagot.
Ahogy Monty Don brit kertész is fogalmazott egy korábbi elemzésében:
„a borostyán a fát használja létrának, nem éléskamrának”.
Ez magyarázza, miért látni parkokban és erdőkben olyan fákat, amelyeken a borostyán évtizedeken át gond nélkül együtt él a gazdanövénnyel.
Mikor válhat mégis veszélyessé a borostyán?

A problémák jellemzően nem a törzsnél, hanem akkor kezdődnek, amikor a borostyán feljut a lombkoronába. Ilyenkor ugyanis két kockázat jelenik meg egyszerre.
- Az egyik a fény. Ha a borostyán sűrűn benövi az ágak közét, árnyékolhatja a fa saját leveleit, ami gyengítheti a fotoszintézist. Egy egészséges, erős fa ezt általában elviseli, de legyengült vagy idős példányoknál már észrevehető visszaesést okozhat a növekedésben.
- A másik a súly és a szélterhelés. Eső után vagy télen, amikor a borostyán megőrzi lombját, jelentős plusz tömeget jelenthet. A szakértők szerint ez különösen viharos időben növeli az ágletörés kockázatát, főként városi környezetben, házak és járdák közelében.
Borostyánnal befutott gyümölcsfák és kerti fák: itt már más a helyzet
A francia és brit kertészeti ajánlások külön kiemelik a gyümölcsfákat. Esetükben ugyanis nemcsak a fa egészsége számít, hanem a gondozhatóság is. A sűrű borostyán megnehezíti a metszést, a permetezést és a szüretet, ezért termőkertekben általában nem hagyják futni a törzsön.
Emellett ott is indokolt lehet a visszaszorítás, ahol egy fa esetleges kidőlése komoly anyagi kárt okozhatna – például terasz, parkoló vagy ház közelében.
Még több növényvédelem érdekel? Olvass tovább!
Hogyan távolítsuk el a borostyánt anélkül, hogy kárt tennénk a fában?
A szakértők egy dologban kivétel nélkül egyetértenek: soha ne tépd le erőből a borostyánt a törzsről. A tapadógyökerek ragasztószerűen kapaszkodnak a kéregbe, és súlyosan megsérthetik a fát, ha csak úgy letépkeded.
A kíméletes eljárás ugyan meglehetősen sokára hoz eredményt, de alapvetően egyszerű:
- a borostyánt a talaj közelében el kell vágni,
- majd egy második vágással derékmagasságban megszakítani a hajtásokat.
Ezzel megszűnik a víz- és tápanyagáramlás, a felső rész lassan elszárad, és hetekkel vagy hónapokkal később magától elenged. Így a törzsről már bontható, jóval kisebb sérülésveszéllyel.
Vegyszeres irtást a szakmai ajánlások többsége nem javasol, mert a fa gyökérzónája és a talaj élővilága is károsodhat tőle.
Borostyán és természet: nem csak ellenség

A modern arborisztika ma már nem tekinti automatikusan ellenségnek a borostyánt. Természetvédelmi szempontból komoly értékei vannak: menedéket ad madaraknak, rovaroknak, és késő őszi virágzásával fontos táplálékforrás a beporzóknak. Több brit erdészeti szervezet szerint ezért egészséges, stabil fák esetében gyakran jobb döntés a kontroll, mint a teljes eltávolítás.
Most akkor irtsuk vagy sem a fára felfutó borostyánt?
A borostyán tehát nem „fafojtogató szörny”, de nem is teljesen ártalmatlan dísz. A kulcs a fa állapota, a környezet és az arányok kérdése.
- Ha a lombkoronát nem lepi el, és nem jelent biztonsági kockázatot, sok esetben nyugodtan maradhat.
- Ha viszont túlburjánzik, érdemes szakértői szemmel, türelemmel beavatkozni.


