Nem furcsaság, inkább belső munka
A magas intelligenciájú emberek gyakran beszélnek magukban. Néha csak halkan, máskor egy belső párbeszéd formájában, amit kívülről talán észre sem veszel. Ez nem szétszórtság, és nem is különcség: sokkal inkább annak a jele, hogy az agyuk folyamatosan dolgozik.
Így rendszerezik a gondolataikat, így futtatják végig a lehetséges kimeneteleket, vagy épp így készítik elő a következő lépést.
A kimondott szó segít tisztábban látni azt, ami a fejükben már amúgy is ott van.
Gondolkodás hangosan vagy befelé
Kutatások szerint az önmagunkkal folytatott beszéd támogatja a memóriát, a problémamegoldást és a koncentrációt. Az intelligens emberek gyakrabban használják ezt eszközként, mert ösztönösen érzik: így gyorsabban áll össze a kép.
Ez a szokás sokszor gyerekkorban alakul ki, és felnőttként sem tűnik el, legfeljebb visszafogottabbá válik. Egy ismerős arckifejezés, egy elharapott félmondat, egy alig hallható megjegyzés különleges belső folyamatokról árulkodik.
Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!
Miért nem veszik észre sokan?
Azért, mert kívülről könnyű félreértelmezni. A magában beszélő emberre gyakran rásütik, hogy szétszórt, túl gondolkodó vagy kissé különc. Valójában azonban sok esetben épp az ellenkezője igaz: jelen van, fókuszál, elemez.
Az intelligens emberek nem minden gondolatukat osztják meg másokkal. Sok mindent előbb önmagukban futtatnak le, és ehhez a belső vagy halk párbeszéd tökéletes eszköz.
Egy szokás, ami árulkodóbb, mint hinnéd
Ha tehát legközelebb azon kapod magad, hogy magadnak magyarázol, végiggondolsz egy helyzetet hangosan, vagy kimondva keresed a megoldást, nem biztos, hogy rossz szokásról van szó. Lehet, hogy egyszerűen így működik a gondolkodásod.
És ez az a közös tulajdonság, amit sok intelligens ember észrevétlenül hordoz magával anélkül, hogy különlegesnek gondolná.
