Bacsó Péter 1968-69 között készült egész estés filmjét az elkészülése után azonnal betiltották és 10 évig dobozban várta, hogy levetítsék. Állítólag 1979-ben is csak azért kerülhetett a nagyközönség elé, mert be akarták mutatni egy külföldi filmfesztiválon, amely betiltott alkotásokat szemlézett.
Mások szerint Bacsó Pozsgay Imrénél az akkori kulturális miniszternél érte el, hogy bemutassák, miután a szintén az ötvenes éveket idéző két film (A ménesgazda és az Angi Vera) díjakat nyert külföldön. A Tanú az 1981-es cannes-i filmfesztiválon végül olyan sikert aratott, hogy azonnal megvásárolta harminckét ország.
Az első legális vetítések egyike Magyarországon az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a Bányász moziban. 1980 tavaszától már több moziban is vetítették. A filmet digitálisan felújították, ezt 2018-ban mutatták be, egy évvel később pedig az eredeti, cenzúrázatlan verziója is előkerült, amely a 2019-es cannes-i filmfesztiválon debütált és ezt követően került a magyar mozikba.
Pokolian nehéz gyerekkor jutott Monori Lilinek
Bacsó Péter – a főszereplő Kállai Ferencen és Őze Lajoson kívül – kevésbé ismert színészekkel és amatőr szereplőkkel dolgozott. Az egyetlen szereplő, aki még él, Monori Lili (Monori Erzsébet Lídia), aki Pelikán elvtárs lányát alakította szintén „ismeretlen” színésznövendék volt akkor.
A Jászai Mari-díjas színésznőnek nehéz gyermekkora volt, szegénységben éltek. Majdnem 4 éves koráig a nagymamája nevelte, és nehezen viselte, hogy Pestre kellett költözni a szüleihez. Édesapja nem igazán törődött vele, édesanyja pedig súlyos szívbeteg volt. Monori még a karácsonyra kapott kis pléh sparheltet is laposra verte az apja kalapácsával – írta a wmn.hu.
Monori a Színművészei főiskola elvégzése után a Thália Színházhoz szerződött. 1970-ben disszidálni próbált, de pár hetes németországi tartózkodás után hazatért. Súlyos depresszióba esett, begyógyszerezve, látási- és hallási zavarokkal küzdve állt színpadra, ezért kirúgták a színháztól.
Ezután a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, ahol – miután édesanyja egy szerencsétlen vonatbalesetben életét vesztette – inni kezdett, hogy legyen bátorsága a színpadra állni. 1976–1990 között a Mafilm-nél dolgozott, a filmgyári munkája mentette meg attól, hogy még mélyebbre csússzon a lejtőn.
A kamera előtt szülte meg a gyermekét
A leghíresebb (fő)szerepe a Kilenc hónap című filmben volt amely rengeteg elismerést kapott. Mészáros Márta különleges alkotásában a közönség úgy látott szülést a filmvásznon, ahogy addig még soha: Monori Lili a kamera előtt szülte meg első gyerekét.
„Márta felkért szereplésre, majd a kórházba is bejönnek, ha már ott leszek, kamerával felvesznek ezt-azt, sóhajtozok stb. Lassan fogtam fel, hogy a szülést akarja. Egyébként semmi kifogásom nem volt, szinte nem is érdekelt…”
– mesélte a theatron.hu-nak.
Francia filmszínésznőt akartak belőle faragni
Az 1976-os filmnek köszönhetően a szülés az egész világon a női egyenjogúsági mozgalom fontos eseményé vált, még az arab világban is elismerték. 1980-ban Párizsba hívták, a Gaumont Filmvállalat szeretett volna belőle francia filmszínésznőt faragni.
Iskolába járatták, és Isabelle Huppert is dolgozni akart vele, de gyermeke apja nem engedte Párizsba költözni vele a fiát, így hazaköltözött. Monori és a férje Székely B. Miklós által alapított, 1982 óta működő Szentkirályi Színházi Műhelyben, NKA, EMMI pályázatokon nyertes szinopszisaikból készítettek előadásokat.
A Műhelyben történt több évtizedes munkáinak elismeréseként díjat is kapott, 2019-ben a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon életműdíjjal tüntették ki.
Érdekességek A tanúról
- Az Elvtárs a csákányt jó mélyre vágd című kánon az ötvenes évek egyik legnépszerűbb indulója volt. A szövegét Bacsó Péter írta, egy Makk Károllyal közösen készített főiskolai filmbe, amelyet az ÁVH zsákba tett, és elvitt, csak néhány fotó maradt meg belőle.
- A filmebe azért a Csárdáskirálynő című operettet választották, mert ez volt Rákosi kedvence.
- A rendező szerette volna Honthy Hannát is szerepeltetni, ő azonban túl magas gázsit kért volna.
- Az egyik ávósnak be volt kötve forgatás közben a szeme, de ez nem a forgatókönyv része volt, forgatás közben tényleg megsérült.
- Az állami ítélet-végrehajtó, doktor Kotász neve egy labdarúgótól származik.
- A filmet Budapesten, Szentendrén, és Tahitótfaluban forgatták. Az összes börtönjelenetet egy gyártelepen vették fel.
- Egy évvel A tanú után készült el Kállai Ferenc újabb filmje, az Én vagyok Jeromos. A gúnyosan rendszerkritikus filmet ugyan bemutatták, de utána évtizedekre dobozba került A tanúhoz hasonlóan.
Szállóigék a filmből
- „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik.”
- „Az élet nem egy habostorta!”
- „Magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!”
A Rákosi-rendszerben politikai nyomásra voltak próbálkozások Magyarországon a citrusfélék termesztésére, a szovjet példát követve (ahol a déli részeken adott volt a klíma és megfelelő talaj). De itthon kudarcra volt ítélve a kísérlet. Az 1989 óta megjelenő Magyar Narancs című hetilap viszont a híres mondat után kapta a címét.
