Dr. Tarczay Áron ügyvéd szerint idősebb korban az élettársi forma érzelmileg gyakran kényelmesebb választás – jogilag azonban tudatos tervezést igényel. Aki nem házasodik újra, annak érdemes jó előre rendeznie a vagyon, a lakhatás és a képviselet kérdését.
Regisztrálva, bejegyezve
A magyar jogban az élettársi kapcsolat egyik legfontosabb kritériuma, hogy egyik fél sem áll mással házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy más jellegű élettársi viszonyban.
„Ha valaki formálisan még nem vált el, de ténylegesen külön, új partnerrel él együtt, akkor jogilag az új párjával nem számítanak élettársnak. Ez később öröklési és vagyonjogi vitákhoz is vezethet” – figyelmeztet az ügyvéd. Az élettársi kapcsolathoz nem szükséges regisztráció.
Ugyanakkor bizonyítási nehézségek merülhetnek fel, például a kórházi kezelés esetén gyakorolt képviseletnél vagy hagyatéki eljárásban, ahol igazolni kell az életközösség fennállását. Ezt könnyíti meg az úgynevezett élettársi nyilvántartásba vétel, amely közjegyzői eljárásban történik, és közhitelesen igazolja a kapcsolat fennállását.
Szakértőnk megjegyzi:
„fontos különbséget tenni a regisztrált élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat között. Utóbbi kizárólag azonos nemű párok számára elérhető, és joghatásaiban közel áll a házassághoz, bizonyos kivételekkel – például az örökbefogadás vagy apasági vélelem terén. A köznyelvben ez gyakran keveredik a regisztrált élettársi kapcsolat kifejezéssel.
A regisztráció azonban valójában az élettársi nyilvántartásba vételt jelenti, amely bármely különnemű élettársi kapcsolat bizonyítását segíti.”
Ha közös a vagyon élettársi kapcsolatban
Idősebb korban különösen lényeges a vagyonjog rendezése. A törvény főszabály szerint kimondja, hogy az élettársak önálló vagyonszerzők, de az együttélés megszűnésekor bármelyik fél kérheti a vagyonszaporulat megosztását.
„Ez azt jelenti, hogy a közösen felhalmozott vagyon nem automatikusan közös, hanem a hozzájárulás arányában oszlik meg – beleértve a háztartásban végzett munkát is. Ezt azonban sok vita kísérheti, ezért célszerű élettársi vagyonjogi szerződést kötni, amely közokiratban vagy ügyvédi ellenjegyzéssel rendezheti a vagyoni viszonyokat” – javasolja dr. Tarczay Áron.
(Forrás: Adobe Stock)
Ki örököl élettársi kapcsolatban?
Az élettárs nem minősül törvényes örökösnek.
„Végrendelet nélkül akkor sem örököl automatikusan, ha évtizedek óta együtt él a másikkal.
Ez az időskori együttélések egyik leggyakoribb rejtett kockázata” – figyelmeztet szakértőnk. A lakáshasználatnál a Ptk. megkülönbözteti a közös jogcímen használt lakást és azt az esetet, amikor az egyik fél kizárólagos jogosult, pl. ő a tulajdonos, a bérlő vagy a haszonélvező.
„Közös jogcím esetén a kapcsolat megszűnése után a lakáshasználatot elsődlegesen megállapodás rendezi, ennek hiányában bármelyik fél kérheti a bíróságtól a további használat rendezését. Kizárólagos jogcím esetén a volt élettárs főszabály szerint nem tarthat igényt a lakás használatára. A bíróság azonban kivételesen feljogosíthatja erre,
ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a közös kiskorú gyermek lakhatásának biztosítása ezt indokolja.
Ilyenkor osztott használat is elrendelhető, sőt kivételesen a kizárólagos használat is megállapítható, ha más módon a közös kiskorú gyermek lakhatása nem biztosítható” – teszi hozzá dr. Tarczay Áron.
Ez is érdekelhet
Fotó: Adobe Stock
