Amikor felszállunk egy repülőre egy hosszabb repülőútra, hajlamosak vagyunk csak az úti célra gondolni: a csodás tengerre, a kellemes városra, az előttünk álló szép napokra. Közben észrevétlenül egy egészen más közegbe kerülsz: a levegő száraz, zárta a tér, több száz utassal közelségben töltesz hosszú órákat.
A testednek ez sokkal nagyobb kihívás, mint elsőre hinnéd. Nem véletlen, hogy a szakemberek szerint már egy átlagos, néhány órás repülés is megterhelheti a szervezetet.
Hosszú repülőút és egészség: nem csak az időseket érinti
„A nyári szabadság és a távoli utazások alatt sokan töltenek 6–12 órát vagy akár még többet a repülőgépen. Bár a legtöbb utazás problémamentes, a hosszabb légi utazások megterhelhetik a szervezetet, különösen az idősek, a trombózisra hajlamosak és a krónikus betegek esetében” – szögezi le dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Fontos azonban, hogy a kockázat nem csak rájuk vonatkozik. A teljesen egészséges, fiatal utasok is tapasztalhatnak kellemetlen tüneteket, mert a repülés sajátos körülményei minden szervezetet próbára tesznek.
Száraz levegő a kabinban: ezért érzed magad rosszul
A repülőgépek utasterében a páratartalom gyakran mindössze 10–20 százalék körül alakul, ami jóval alacsonyabb a megszokottnál. Ez a száraz közeg gyorsan kiszárítja az orr- és toroknyálkahártyát, irritálhatja a szemet, és tipikus torokkaparást okozhat.
Nem véletlen, hogy egy-egy hosszabb út után sokan megfázásszerű tünetekről számolnak be. A magyarázat egyszerű: ha a nyálkahártya kiszárad, gyengül a kórokozókkal szembeni természetes védekezőképesség.
Légúti fertőzések repülőn: hogyan terjednek könnyebben?
Bár a modern repülők fejlett légszűrő rendszerekkel dolgoznak, a zárt tér és az utasok nagy száma miatt a fertőzések így is könnyebben terjedhetnek. Több száz ember tartózkodik egymás közelében órákon át, ami ideális környezet lehet a vírusok számára.
A professzor konkrét, mindennapokban is megvalósítható lépéseket javasol a kockázat csökkentésére: maszkviselés, rendszeres kézfertőtlenítés, elegendő folyadékbevitel, valamint az arc érintésének kerülése.
A maszk ráadásul kettős előnyt jelent dr. Torzsa Péter szerint: nemcsak a fertőzésekkel szemben véd, hanem a száraz levegő hatását is enyhítheti.
Jet lag: amikor a tested még nem érkezik meg
Ha több időzónát is átlépsz, a szervezeted belső órája könnyen felborul. A jet lag legismertebb tünetei az alvászavar, a kimerültség és a koncentrációs nehézségek. Ezek általában átmenetiek, de egy hosszabb utazás első napjait jelentősen megnehezíthetik.
Még többet olvasnál az egészségről? Ez is érdekelhet!
Trombózisveszély repülés közben: a legkomolyabb kockázat
„Az interkontinentális repülőút legsúlyosabb egészségügyi rizikófaktora a trombózisveszély, hiszen a tartós mozdulatlan ülés lassíthatja a vér áramlását a láb vénáiban, ami növelheti a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.
A vérrög leszakadása akár életveszélyes tüdőembóliát is okozhat”
– hívja fel a figyelmet a tanszékvezető.
Különösen érintettek
- a 60–65 év felettiek,
- a krónikus betegséggel élők,
- a korábban trombózison átesettek,
- a daganatos betegek,
- a várandósok
- és a túlsúllyal élők.
Emellett a hormonális fogamzásgátlót szedőknek, az örökletes véralvadási zavarban szenvedőknek és a műtét után utazóknak is fokozottan oda kell figyelniük.
Mit vigyél magaddal a kézipoggyászban?
Dr. Torzsa Péter kiemeli: a legfontosabb gyógyszerek mindig legyenek kéznél. Tüdőbetegeknek rohamoldó inhalátor, cukorbetegeknek inzulin és vércukormérő szükséges. Hosszabb utaknál az inzulin adagolása is módosulhat, ezért még indulás előtt érdemes diabetológussal egyeztetni.
Bizonyos esetekben – például korábbi trombózis vagy ismert hajlam esetén – orvosi javaslatra vérhígító injekció alkalmazása is szóba jöhet. Ugyanakkor egészséges utasoknak megelőzésként nem javasolt vérhígítót használni.
Figyelmeztető tünetek utazás után
Fontos tudni, hogy a repüléshez köthető trombózis nem feltétlenül azonnal jelentkezik. Akár napokkal vagy hetekkel később is kialakulhat.
Gyanúra adhat okot az egyoldali lábduzzanat, a fájdalom, a feszülés, a hirtelen légszomj, a mellkasi fájdalom vagy a véres köpet.
A vörös, meleg tapintású kar vagy láb szintén figyelmeztető jel. Ilyenkor nem szabad kivárni: még a nyaralás alatt is azonnal orvoshoz kell fordulni.
Egyszerű megelőzés: apró mozdulatok, nagy különbség
„Néhány egyszerű óvintézkedéssel a legtöbb repüléssel összefüggő egészségügyi probléma megelőzhető. A megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a szükséges gyógyszerek előkészítése jelentősen hozzájárulhat a biztonságos utazáshoz” – összegzi dr. Torzsa Péter.
A szakértők által javasolt alaplépések nem bonyolultak, mégis sokat számítanak:
- Rendszeresen állj fel, lehetőleg óránként, és sétálj egy keveset a folyosón. Ha nem tudsz felállni, legalább a lábadat mozgasd át, például bokakörzéssel. Igyál elegendő folyadékot, az alkoholt viszont érdemes visszafogni. Válassz kényelmes, nem szoros ruhát.
- Akik fokozott kockázatnak vannak kitéve, kompressziós harisnyával is segíthetik a keringést. Ez hatékonyabb megoldás, mint a hagyományos rugalmas pólya, sőt a szakszerűtlenül felhelyezett pólya még ronthat is a helyzeten.
- Egy hosszú repülőút így már nem csupán a célról, hanem a tudatos felkészülésről is szól. Ha odafigyelsz a tested jelzéseire, jó eséllyel valóban a nyaralás élménye marad meg – nem a kellemetlen tünetek.
