Az emberek már az ősidőkben is meg voltak győződve arról, hogy nem csak a látható valójuk létezik. Kell lennie valaminek, egy halhatatlan energiának, ami több ennél, és amit léleknek neveztek el.
Ebből ered az öntudatunk, az érzelmeink és az egónk is. A lelkünk éltet bennünket, az ő révén tudunk szeretni, félni, irigykedni, örülni. Ha belegázolnak, az talán sokkal jobban fáj, mintha megütik a testünket. Fizikai testünket ez az energia működteti, mely a halál pillanatában távozik a testből.
Egyiptom bölcsessége
Az ezotéria szakértői szerint a lelkünk a testünk motorja. A születés pillanatában költözik be az emberbe, és a halálunkig ez hajt, majd amikor elhagy bennünket, a test is megsemmisül.
A lélek létezéséről időről időre változtak a vélemények. A fennmaradt feljegyzések és rajzok alapján az ókori Egyiptomban úgy gondolták, hogy a lélek a halál után öt részre bomlik:
- Ká, az életerő, a születéskor kapott energia, az egyéniség. A halál után is ételre és italra volt szüksége.
- Bá, a személyiség, az illető egyedisége. Madár formában szállt a sír és az ég között.
- Akh, az örök szellem, a fényes, halhatatlan lény. Akkor kel életre, amikor a Ká és a Bá a túlvilágon egyesülnek.
- Szív, a gondolatok és az érzelmek központja. Amikor mérlegre teszik, rajta dől el a sors.
- Árnyék, amely az ember elválaszthatatlan része, és amely védelmet is jelent a sötét erőkkel szemben.
Azt vallották, hogy a túlvilági szertartások után a részekre bomlott lélek ismét egyesül, és az elhunyt ezért örök életre lelhet az isteni birodalomban. De vajon milyen rituálékban hittek?
A mumifikációban, amikor a testet bebalzsamozták, hogy a léleknek majd legyen hová visszatérnie.
Az egyiptomiak hite szerint a szívet a túlvilágon Anubisz és Hórusz istenek a mérleg egyik serpenyőjébe tették, míg a másikba az igazságosság úrnőjének, Maatnak a tollát helyezték. Ha a szív könnyebb volt, mint a toll, akkor beléphetett a túlvilági mezőkre. Ha viszont nehezebb volt, az bűnös életre utalt, ezért a szívet felfalta egy szörnyeteg, ezzel megfosztva az illetőt az örök élet lehetőségétől.

Fájdalom és vezeklés
A középkorban úgy vélekedtek, hogy a lelkét mindenki Istentől kapta.
A kereszténység azt hirdette, hogy a testi bűnök megfertőzik a lelket, amelyet vezekléssel, adott esetben fizikai fájdalommal lehet megtisztítani. Voltak, akik a vágyaiktól egyenesen önsanyargatással, próbáltak megszabadulni. A keresztény hit szerint a halál után a lélek attól függően kerülhet a mennyországba vagy a pokolba, hogy élete során milyen cselekedeteket követett el.
A boszorkányokról az őket üldöző egyházi hatóságok azt állították, hogy az ördög bitorolja a lelküket. Az ezotéria szerint azonban ezek a régi javas- vagy füvesasszonyok, bábák, gyógyítók a különleges képességüket, a hatodik érzéküket épp a lelkük magasabb rezgés-szintjének köszönhetik.
Méréssel igazolták
A materialista világnézet hívei olykor tagadták, hogy az emberi testben lélek lakik. Ám mindig voltak tudósok, akik megpróbálták kísérletekkel bizonyítani, hogy ez az energia létezik. A leghíresebb ilyen kutató William McDougall angol pszichológus volt, aki az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fanatikus módon kutatta a lélek titkait.
Azt vallotta, hogy a léleknek súlya is van: ezt igyekezett azzal alátámasztani, hogy amikor az ember meghal, akkor a testsúlya a lélek távozása miatt kisebb lesz. Rengeteget kellett kilincselnie, hogy engedélyt kapjon, hogy a kórházban haldoklók ágyánál maradhasson, de végül sikerrel járt.
Megmérte a haldokló testsúlyát, majd, amikor az illető „kilehelte a lelkét”, akkor szintén rögzítette a testsúlyát. Minden esetnél ugyanannyi súlycsökkenést, egészen pontosan 21 grammot mért, ezt nevezte meg a lélek súlyaként.
Még többet olvasnál ezotériáról? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
Tapasztalatok hipnózisban
Az 1900-as évek óta a lélekkel kapcsolatos kutatások is rohamléptekben haladnak előre.
A világhírű japán Masaru Emoto professzor például kísérletekkel bizonyította, hogy az emberi gondolattal, érzelmekkel, a lélekkel hatni lehet a vízmolekulák kristályszerkezetére. A vízkristályok eltorzulnak, ha haraggal gondoltak rájuk, és csodaszép minták rajzolódnak ki, ha a szeretet érzését küldték feléjük.
Emoto kísérletei ugyanazt támasztják alá, amit a régi vallások tartottak, amikor az ételt felszentelték. Felfokozott lelkiállapotban – transzban, imában, révületben – ugyanis képesek lehetünk befolyásolni az anyagi világot – ez a képességünk pedig épp a testünkben lakozó léleknek köszönhető.
A Nobel-díjas Werner Heisenberg, a kvantumelmélet egyik atyja arra a következtetésre jutott: „Az elektromágneses energia az az alapvető energia, amelytől az egész emberi szervezet működik.”
Vagyis nemcsak hús, vér és biokémiai folyamatok összessége a test, hanem léteznek benne elektromágneses rezgések, hullámok is: ezek alkotják a lelket. Ám hogy ez a bennünk lévő erőtér miből áll és hogyan működik, azt a nyugati tudomány még nem tudta megmagyarázni. A hipnózisok során szerzett tapasztalatok is segítették az áttörést.
Ilyenkor ugyanis a test mozdulatlan, míg a lélek szárnyal, és olyan dolgokat hoz a mélyből a felszínre, amelyek éber állapotban nem lehetségesek. A halálközeli élményt átélők szintén a léleknek köszönhetően szereztek olyan tapasztalatokat, amelyek a testtől függetlenek voltak.



