A pénz feltalálása előtt gyöngyszemek, kagylók, bálnafogak, kőlapocskák, mezőgazdasági termények, háziállatok és fűszerek szolgáltak értékmérőként. Attila, a hunok fejedelme például 3000 fontnyi borsot kért fizetségként Rómától.
Mosodákban mosták tisztára
Egyes elméletek szerint a pénzmosás kifejezés a hírhedt chicagói maffiavezérhez, Al Caponéhoz köthető. Ő ugyanis olcsó, készpénzes mosodákat vásárolt, így tette hivatalossá a szeszcsempészetből szerzett vagyonát.
Vallási kapcsolatok
Tracy R. Twyman, az amerikai dollár titkos történetének kutatója azt állítja, hogy a pénz „megtisztításának” gondolata először egyes vallásokban fordult elő. A világon a legrégebbi érme egy i. e. 3000 körül készült sumér siglu, amely a „szent prostituciónak” nevezett vallási rituáléra készült. A termékenység istennőjének, Istárnak a papnői ugyanis rituálisan felkínálták magukat a férfiaknak:
az érte kapott adomány a bőséges termést volt hivatott elősegíteni
Az ókori görögöknél i. e. 1000-től kezdtek el érméket verni, amelyeket Dionüszosz híveinek adtak azért, hogy egy bikát áldozzanak az istenüknek. Az elhunytak szemére egy-egy érmét tettek. Ez volt Kharón fizetsége azért, hogy átvigye a lelket a felejtés folyóján, a Sztüxön Hadészhoz, az alvilág urához.
A hiedelem szerint, ha valaki nem tudta a viteldíjat megfizetni, akkor a lelke kísértetként bolyongott a föld közelében. Ez a hagyomány élt tovább Angliában, ahol még a 20. században is elhelyeztek két pennyt a halott szemhéján. Az ókori Rómában sem távolodott el az isteni szférától a pénzverés.
Az ezüstpénzt denariusnak, vagyis dénárnak nevezték el, és Jupiter feleségének, Juno Moneta istennőnek a templomában verték. Ebből a szóból származnak a mai pénzzel kapcsolatos szavak, például az angol money vagy a monetáris politika kifejezések.
Babonák ihletője
Mivel a pénzhez rengeteg érzelem kapcsolódik, babonás hiedelmek is körülveszik. Sok helyen balszerencsésnek tartják, ha felveszünk az utcán egy olyan pénzérmét, amely írással felfelé fekszik. Ha viszont a fej van fölül, akkor szinte kötelező felvenni, mivel szerencsét hoz anyagi téren.
A törökök úgy vélekednek, ha valaki balesetet szenved, vagy tragédia éri, akkor egy pénzérmét kell a peches ember feje felett és mellett körkörös mozdulatokkal mozgatni. A zsidó hagyomány szerint az első jövedelmező üzletből származó bevételt javasolt megőrizni, és nem elkölteni, mert ez a későbbi anyagi sikerek biztosítéka lehet.
Az egész világra érvényes babona, hogy ha az ember bal tenyere kezd el viszketni, akkor a pénz jön. Ha viszont a jobb, akkor fel kell készülni nem várt kiadásokra. A viszkető tenyeret befelé irányuló mozdulatokkal kell vakarni, mert így „bevakarjuk” a pénzt.
Az orosz néphit szerint, ha pénztárcát ajándékozunk, akkor benne egy pénzérmével adjuk át, hogy elősegítsük a megajándékozott gyarapodását. A csehek régi szokása, hogy halpikkelyt tesznek bele, mert a tárca így mindig tele lesz pénzzel. A küszöbre vagy a lábtörlő alá helyezett aprópénz bőséget hoz a lakóknak.
Egy népszerű babona szerint tilos letenni a táskánkat a földre, mert kimegy belőle a pénz. Vannak, akik abban hisznek, hogy külön tárcában kell tartani az aprót és a bankjegyeket. A feng shui azt vallja, hogy a rizsszemek – amelyek a gyarapodás jelképei – a pénztárcában szintén meghozzák a bőséget.
A hét napjaihoz is kapcsolódnak babonák. Hétfőn nem szabad pénzt elfogadni. Kedden tilos kölcsönt adni, pénteken pedig visszaadni a kölcsönvett összeget, mert így újabb hitelre lehet szükségünk. Ha fizetésemelést szeretnénk kérni, erre kiváló nap a szerda.
(Forrás: Adobe Stock)
A nevezetes egydolláros
A legtöbb legenda az amerikai egydolláros körül kering.
A zöldhasú bankegy szimbólumait a kibocsátása óta próbálják megfejteni. Egy elterjedt magyarázat szerint ugyanis ezek a szabadkőművesek jelképei. Az is különlegessé teszi, hogy az USA-ban a pénzmozgás 45 százalékát a mai napig egydollárosokkal bonyolítják le. Rendkívül strapabíró, akkor sem lesz baja, ha mosáskor a zsebben marad.
Mágikus 13-as
Lássuk hát az egydolláros állítólagos szabadkőműves szimbólumait! Az egyik legismertebb jelkép a befejezetlen piramis, amelynek a tetejéről Isten mindent látó szeme tekint le, azt sugallva, hogy a felsőbb hatalom mindig jelen van az életünkben.
13 lépcsőből áll, amelynek a legalján római számokkal a 1776-os dátum olvasható, amely az Egyesült Államok függetlenné válásának éve, de az illuminátus rend megalakulásának évszáma is. Az egész bankjegyet a 13-as szám szimbólumrendszerére építették fel.
Nemcsak a piramisnak van 13 lépcsője, hanem 13 csillag van a jobb oldali pecséten látható rétisas rajza felett is. 13 nyíl van a sas karmai között, 13 levél a 13 olajbogyóval díszített olajágon, amelyet a sas tart a karmaiban. Akik összeszámolták a bankó betűit, azok 169-re jutottak, amiben a 13 pontosan 13-szor van meg.
Mindez azért érdekes, mert a közhiedelemben a 13-as számot mindenki szerencsétlennek tartja. Különösen Amerikában hisznek ebben, ahol vannak hotelek, ahol nincsen 13. emelet, 13-as ajtó vagy 13-as számú kórtelem, a repülőn 13. sor. A szabadkőművesek szerint viszont ez igazi szerencseszám. Létezik azonban egy kevésbé misztikus magyarázat is.
A függetlenné válást ugyanis 13 gyarmat, későbbi állam vívta ki. A befejezetlen piramis 13 lépcsője ezekre a kezdeti időkre utal. Az elnöki pecséten lévő rétisas pedig az Egyesült Államok címer-állata, a szabadság és az erő jelképe.
Aki megszelídítette a villámokat
Van azonban valaki, aki valóban kötődik az egydolláros bankjegyhez, és a szabadkőmüves páholyhoz is. Benjamin Franklin, akiről úgy tartották, hogy a legnagyobb mágusok közé tartozott. A villámhárító feltalálójaként azt mondták róla: megzabolázta a villámokat. Ezenkívül az elnöki pecsét megalkotásában is részt vett.
Még többet olvasnál ezotériáról? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
Fotó: Adobe Stock
