Egy füstölő kamion mögött araszolsz, trágyázott földek mellett haladsz el, vagy éppen a dugóban állsz a kipufogógázban? Ilyenkor a legtöbben szinte automatikusan nyúlnak a műszerfal egyik legismertebb gombjához: bekapcsolják a belső levegőkeringetést.
Logikus döntésnek tűnik, hiszen így kizárhatod a kellemetlen szagokat és a szennyezett levegőt. Csakhogy sok sofőr ott követ el hibát, hogy a funkciót hosszú időn át bekapcsolva hagyja.
Pedig ez a kényelmes megoldás nemcsak a komfortérzetre lehet hatással, hanem a koncentrációra, az egészségre, sőt bizonyos esetekben a javítási költségekre is.
Ha az is érdekel, hogy mennyit mehetsz az autóddal biztonságosan, amior kigyullad a benzinlámpa, katt ide.
Belső levegőkeringetés: valójában mi történik a műszerfal mögött?
A rendszer működése meglepően egyszerű. Egy elektromosan vezérelt zsaluszerkezet dönti el, hogy az autó külső levegőt szívjon be, vagy a már bent lévő levegőt forgassa újra a kabinban.
Amikor megnyomod a belső keringetés gombját, a klímavezérlés lezárja a külső légbeömlőt, így az utastérben lévő levegő kering tovább. Ez rövid ideig rendkívül hasznos lehet: gyorsabban lehűthető a felhevült autó nyáron, és ideiglenesen távol tarthatók a kellemetlen szagok is.
A problémák akkor kezdődnek, amikor elfelejtjük, hogy az autó nem egy légmentesen lezárt kapszula. Az utasok folyamatosan kilélegzik a szén-dioxidot, miközben friss levegő alig jut be az utastérbe.
Magas szén-dioxid-szint: a láthatatlan veszély az autóban

A külső levegő szén-dioxid-koncentrációja általában körülbelül 400 ppm (parts per million). Belső terekben az 1000 ppm feletti értéket már nem tartják ideálisnak.
A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatása és több nemzetközi légminőségi vizsgálat szerint a magasabb CO₂-szint mérhetően ronthatja a döntéshozatali képességet és a koncentrációt. A kutatások alapján hosszabb időn át működtetett belső keringetés esetén az autó utasterében akár 2000-5000 ppm közötti érték is kialakulhat.
A Harvard kutatói által publikált eredmények szerint már az 1000 ppm körüli koncentrációnál is kimutatható a kognitív teljesítmény csökkenése.
Ez a gyakorlatban fejfájást, álmosságot, fáradtságot, lassabb reakcióidőt és romló figyelmet jelenthet. Vagyis pontosan azokat a tüneteket, amelyeket vezetés közben a legkevésbé szeretnénk megtapasztalni.
Párás ablakok, penész és a dohos szag oka
A belső levegőkeringetésnek van egy másik kevésbé ismert mellékhatása is: növeli a páratartalmat.
Ha többen ülnek az autóban, vagy kint esős az idő, a kilélegzett pára gyorsan felhalmozódik az utastérben. Ennek első jele az ablakok párásodása, de a háttérben komolyabb folyamatok is elindulhatnak.
Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal, az EPA tájékoztatói szerint a nedves, meleg környezet kedvez a penészgombák és bizonyos baktériumok megtelepedésének. A klímaberendezés párologtató egysége különösen érzékeny erre, ha hosszabb ideig nem kap megfelelő légáramot és rendszeres karbantartást.
Nem véletlen, hogy sok autó szellőzőrendszeréből idővel jellegzetes dohos szag áramlik. Ez gyakran a klímarendszerben megtelepedett mikroorganizmusok jelenlétére utalhat.
Nem csak szén-dioxidot lélegzünk be
Az utastérben egyéb szennyezőanyagok is felhalmozódhatnak. Ide tartoznak az úgynevezett VOC-vegyületek, vagyis az illékony szerves anyagok.
Ezek a műanyag burkolatokból, a kárpitokból, bizonyos tisztítószerekből, sőt még az utasok által használt kozmetikumokból is a levegőbe kerülhetnek. Ide sorolják többek között a formaldehidet, a benzolt vagy a toluolt is.
A német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az EEA elemzései szerint ezek az anyagok magasabb koncentrációban irritálhatják a szemet és a légutakat.
A helyzet ironikus: miközben megpróbáljuk kizárni a külső szennyeződéseket, saját magunk teremtünk kevésbé egészséges levegőt az utastérben.
Ez is érdekelhet
Az okosautók már figyelnek helyettünk
A modernebb autók jelentős része már automatikus klímavezérléssel működik. Egyes modellek légminőség-érzékelőkkel figyelik a levegő összetételét, és szükség esetén automatikusan visszakapcsolnak friss levegős üzemmódra.
Sok új autó alagutaknál vagy erősen szennyezett útszakaszokon rövid időre magától aktiválja a belső keringetést, majd néhány perc elteltével visszaáll normál működésre. A szakemberek szerint ez jelenti az egyik legjobb kompromisszumot a komfort és a légminőség között.
Egy apró meghibásodás, ami komoly számlát okozhat

A rendszer működéséért felelős szervomotor sem örök életű. Az idő múlásával a műanyag fogaskerekek elkophatnak vagy eltörhetnek, a motor pedig meghibásodhat.
Ennek következménye lehet, hogy a zsalu egyetlen állásban ragad. Ha például tartósan a belső keringetés pozíciójában szorul meg, a vezető akár hosszabb ideig észre sem veszi a problémát, csak azt, hogy egyre rosszabb a levegő az utastérben.
A javítás sok típusnál munkaigényes feladat, mert a szerkezet gyakran a műszerfal mélyén található. Emiatt a javítás költsége könnyen több tízezer forintra is rúghat.
Mikor érdemes használni a belső levegőkeringetést?
A szakértők szerint a belső keringetés kifejezetten hasznos lehet:
- nyáron a felforrósodott autó gyors lehűtésére,
- rövid időre kellemetlen szagok közelében,
- erősen szennyezett útszakaszokon,
- alagutakban vagy poros környezetben.
A kulcsszó azonban a mértékletesség. Hosszú utakon érdemes rendszeresen friss levegőt engedni az utastérbe, figyelni a klímaberendezés karbantartására, és időben cserélni a pollenszűrőt.
A belső levegőkeringetés tehát nem ellenség, sőt kifejezetten hasznos funkció. A gondot inkább az okozza, hogy sokan folyamatosan bekapcsolva hagyják. Pedig néha elég egyetlen gombnyomás, hogy újra friss levegő töltse meg az autót – és ezzel a vezetés is biztonságosabbá váljon.



