Riport

A legtöbben rosszul tudják: ezek a szülők legfontosabb kötelességei és jogai iskolakezdéskor

Amikor a gyerek belép az iskola kapuján, már az intézmény, a pedagógus felel érte. Azzal nagyjából tisztában vagyunk, hogy a tanárnak és a gyereknek mi a dolga az iskolában – de vajon azt tudjuk, hogy nekünk is vannak feladataink?
Egy tanár beszélget egy iskolás diákkal és az anyjával az iskola folyosóján

Szeptembertől júniusig – néhány rövid szünetet leszámítva – a gyerekek a hétköznapjaik nagy részét az iskola falai között töltik: nem mindegy, hogy milyen közegben, légkörben. Ahhoz, hogy boldogok és sikeresek legyenek az iskolás évek, nemcsak a tanulónak és a tanárnak, de bizony nekünk, szülőknek is tennünk kell.

Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára szerint fontos, hogy a szülők minél pontosabban ismerjék a  jogaikat és a lehetőségeiket, de ugyanilyen fontos az is, hogy az iskola és a család közötti együttműködés alapjaival mindenki tisztában legyen.

A tájékoztatás elengedhetetlen

Az egyik legfontosabb szülői jog, hogy érdemi és rendszeres tájékoztatást kapjunk gyermekünk fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről és a gyermeket érintő iskolai ügyekről.

„Ez nem csupán annyit jelent, hogy a szülő az elektronikus naplóban látja, hogy a gyermek kapott egy hármast matematikából. A jogszabály ennél szélesebb körű tájékoztatást nevesít: a szülőnek joga van a gyermekével kapcsolatos érdemi információkhoz, valamint nevelési tanácsot és segítséget is kérhet. Közös cél, hogy kiderüljön, mi okozza az esetleges problémát, és hogyan lehetne segíteni. Erre vannak a szülői értekezletek, fogadóórák, szülői estek” – mondja a szakértő.

Ismerni kell a helyi szabályokat

A szülőnek joga, de kötelessége is megismerni az iskola pedagógiai programját és házirendjét.

„Kinyilváníthatja a véleményét, tehet javaslatokat, és bizonyos esetekben jogorvoslattal is élhet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden egyes döntéshez a szülő előzetes engedélyét kell kérni, de bizonyos esetekben helye van a véleményének. A köznevelési törvény szerint a szülő írásbeli javaslatát az intézmény vezetőjének, a nevelőtestületnek vagy az érintett fórumoknak meg kell vizsgálniuk, és arra érdemi választ kell adniuk” – fejti ki a szakember.

Ez is érdekelhet

Egy tanár beszélget egy iskolás diákkal és az anyjával az iskola folyosóján(Forrás: Adobe Stock)

Iskolába járás, igazolás, fejlesztés

Az egyik legfontosabb szülői feladat a tankötelezettség teljesítése: a gyereknek iskolába kell járnia, a hiányzásokat pedig a szabályok szerint igazolni kell. A szülőnek együtt kell működnie az intézménnyel, figyelemmel kell kísérnie gyermeke fejlődését és tanulmányi előmenetelét, és meg kell adnia a tőle elvárható segítséget.

„A jogszabály azt várja el, hogy biztosítsuk a lehetőséget a gyereknek a tanuláshoz. Ha tanulási, beilleszkedési vagy más problémával küzd, lehetőségünk van a pedagógiai szakszolgálat segítségét igénybe venni. Bizonyos esetekben azonban ez nem pusztán lehetőség: ha a pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület megfelelő javaslatot tesz, a szülőnek kötelessége például a nevelési tanácsadáson megjelenni, vizsgálaton, fejlesztő foglalkozáson részt venni” – mondja szakértőnk.

Bár a tanítás ideje alatt az iskola a felelős a gyermekért, orvosi vizsgálatról, tanórán kívüli versenyről stb. tájékoztatni kell a szülőt. De ugyanez fordítva is igaz: a pedagógustól akkor várható el, hogy például egy cukorbeteg gyerek egészségi állapotára figyeljen a tanítás ideje alatt, ha kellő információt kapott erről.

A legfontosabb ismét az együttműködés és a nyílt, őszinte kommunikáció.

Az együttműködés a legfontosabb

A gyermek szempontjából az az ideális, ha a szülő és az iskola nem ellenfélként, hanem együttműködő félként tekint egymásra.

„A jó iskola biztonságot nyújt és igazi közösségként működik, a szülők, pedagógusok közös célja, hogy egészséges, boldog, kiegyensúlyozott gyerekeket neveljenek. Ehhez természetesen elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Fontos, hogy a szülői megkeresések és a pedagógusok jelzései egyaránt a párbeszéd kiindulópontjai legyenek, és egyik fél se támadásként tekintsen a másik kérdéseire vagy észrevételeire.

Az együttműködés nem azt jelenti, hogy mindig, mindenben egyet kell érteni,

csak azt, hogy vita esetén is a gyermek érdekében közösen próbálunk megoldást találni. A szülő ismeri a gyermeket otthonról. A pedagógus látja őt az iskolai közösségben, tanulási helyzetekben, és ezt a kettőt összefésülve segíthetjük a gyereket” – mondja az államtitkár.

Hová fordulhatunk?

  • Amennyiben a szülő és a gyerek azt érzi, hogy a tanár nem megfelelően bánik a tanulóval, nézeteltérés akad a felek között, első körben az érintett pedagógussal érdemes megpróbálni rendezni a helyzetet.
  • Ha ez nem vezet eredményre, az osztályfőnökkel vegyük fel a kapcsolatot.
  • Ha még mindig nincs megoldás, menjünk az igazgatóhoz, ezután pedig a fenntartóhoz is fordulhatunk.
  • Végső esetben pedig az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalánál is tehetünk panaszt.

Fotó: Adobe Stock

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK