Kakaós tejbegríz, turistafelvágottas kenyér, töltött káposzta és kompót: ha ezek hallatán összefut a nyál a szádban, akkor jó eséllyel te is a híres 70-es és 80-as évek gyermeke vagy. Akkoriban még egészen mást jelentett az egészséges étkezés, mint manapság. Lássuk, milyen fogások kerültek akkoriban az ebédlőasztalra.
Reggelire vajaskifli és kakaó
Ma már szinte természetes, hogy egy reggelihez avokádó, zabkása vagy gyümölcsturmix társul – írja a Dívány. Régen egészen más volt a divat. A reggeli sok családban egyszerű ételekből állt: vajaskifli kakaóval, kalács tejjel, kenyér turistafelvágottal.
A felnőttek asztalára kerülhetett szalonna, tojás, kefir, túró és különféle felvágott is. A sajt akkoriban jóval kevésbé számított mindennaposnak, mint napjainkban. A tömlőssajt például gyakran előfordult egyes háztartásokban, míg a trappista szinte különlegességnek számított.
Az volt a cél, hogy jól lakjon mindenki
Akkoriban az emberek elsősorban jóllakni jártak étterembe. Az étlapok sem feltétlenül a látványukkal hódítottak. Az írógéppel készült, egyszerű étlapokon kizárólag a lényeg szerepelt. Ráadásul a kínálat néha évekig semmit sem változott.
A szezonalitásnak sem jutott akkora szerep, mint manapság.
Brassói, babgulyás és töltött káposzta
Ha egy korabeli étlapot nézegetünk, akkor ma is ismerős fogások köszönnek vissza. A hagyományos magyaros konyha nagy klasszikusai közé tartozott többek között a babgulyás, a brassói aprópecsenye, a csikóstokány galuskával, a sólet füstölt tarjával és a töltött káposzta.
Népszerű volt még a rántott sertésborda, a székely sertéscsülök és a cigánypecsenye is.
Na persze otthon sem sokban különbözött a felhozatal egy vasárnapi ebéd során. A hétköznapi családi menükben rendszeresen szerepelt pörkölt, rántott hús, szalonna, töltött káposzta, valamint különféle főzelékek.
A húsos ételek mellett persze helyet kaptak a mákos, a lekváros vagy a túrós tészták is.
A menza örök klasszikusai
Hozzátartozik a 70-es és 80-as évekhez az iskolai és az üzemi menza. A dolgozó felnőttek és az iskolások hétköznaponként gyakran ebédeltek ott, hiszen nem volt idő mindennap főzni.
A menzák egyik alapanyaga a burgonya és a káposzta volt, így gyakran került az asztalra krumplis vagy káposztás tészta. A búzadara is igazi klasszikusnak számított: levesbetétként, tésztákon pirítva, esetleg kakaóval megszórva is megjelent. A főzelékeknek szintén állandó helyük volt a menzákon.
Ki ne emlékezne a zöldborsófőzelékre tükörtojással vagy a krumplifőzelékre fasírozottal?
Kompót, somlói és gesztenyepüré
Egy kiadós főétel után az édesség sem maradhatott el. A desszertek között a kompót, a palacsinta, a somlói galuska és a gesztenyepüré állt előkelő helyen. A tejszínhab akkoriban sokkal nagyobb különlegességnek számított, mint mostanában. Ha valaki kávéhoz vagy desszerthez kért belőle, akkor sok helyen külön tételként számolták fel.
Otthon olyan sütemények kerültek az asztalra, amiknek már a nevétől is nosztalgikus hangulatba kerülünk: keksztekercs, kókuszkocka, négercsók, méteres sütemény és lekváros linzer.
Még több konyhai tippet keresel?
Hitlerszalonna, avagy a sütésálló lekvár
A korszak egyik különös édességipari terméke a „hitlerszalonna” néven ismert, tömbösített gyümölcsíz volt. Bár a neve első hallásra meghökkentő, valójában egy lekvárhelyettesítő édesség volt, amit szeletelni lehetett.
A gazdaságosság is fontos szempont volt, ezért a házi süteményekben és palacsintákban sem mindig a mai értelemben vett, gyümölcsben gazdag lekvár szerepelt. Ez a tömbösített gyümölcsíz jól bírta a hőt, így buktába és más édességekbe is kerülhettek belőle.
Ma már ugyanaz az étel is egészen más
A magyar konyha rengeteget változott. Ma már ugyanannak a klasszikus ételnek is számtalan változata létezik.
Megszámlálhatatlan recept található például az interneten, és a főzőműsorok is folyamatosan új ötletekkel állnak elő. Emellett a háziasszonyok és hobbiszakácsok gyakran saját ízlésük szerint alakítják át a jól bevált fogásokat. Talán éppen ezért olyan érdekesek a régi receptek. Egy igazi menzás főzelék képes visszarepíteni bennünket néhány évtizeddel korábbra.
