Hol hagytuk a kulcsot? Mi volt annak a színésznek a neve? Mindenkivel előfordul, hogy valami nem jut az eszébe azonnal. A feledékenység bizonyos mértékig teljesen természetes. De vajon mikor érdemes már odafigyelni a változásra?
Hogyan működik a memória?
A memória nem egyetlen „raktár” az agyunkban, hanem összetett rendszer, ami több különböző folyamat együttműködésével jön létre. Ahhoz, hogy valamire egyszer majd emlékezzünk, először észlelnünk és kódolnunk kell az információt, majd az agyunknak el kell tárolnia azt, végül pedig elő is kell tudnia hívni.
Nem minden emléket őrzünk meg ugyanúgy. Másképpen működik például az, amikor egy telefonszámot próbálunk néhány másodpercig fejben tartani, mint amikor évekkel ezelőtti nyaralásunk részleteiről nosztalgiázunk.
A rövid távú memória segít abban, hogy néhány pillanatig fejben tartsunk és használjunk információkat. A hosszú távú memória ezzel szemben sokkal tartósabban őrzi az ismereteket, készségeket és személyes élményeket.
Idősebb korban természetes, ha romlik a memória?
Bizonyos változások természetesek. Idővel lassabban tanulunk meg új információkat, nehezebben idézünk fel egy nevet vagy több időre van szükségünk egy új készség elsajátításához. Ez önmagában még nem jelent betegséget.
Más a helyzet azonban akkor, ha a memória romlása már a mindennapi életet is megnehezíti. Figyelmeztető jel lehet például, ha valaki rendszeresen ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, gyakran elfelejti a közelmúlt eseményeit vagy nehezen boldogul korábban megszokott feladatokkal.
Ilyen esetben érdemes orvossal beszélni.
A rossz memória demenciához vezet?
Fontos különbséget tenni a feledékenység és a demencia között. A hétköznapi értelemben vett „rossz memória” önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek demenciája van, esetleg lesz.
A demencia egy olyan tünetegyüttes, amiben a gondolkodási képességek – memória, figyelem vagy problémamegoldás – olyan mértékben romlanak, hogy az már a mindennapi önállóságot is befolyásolja.
Ugyanakkor a tartós kognitív hanyatlást érdemes komolyan venni, különösen akkor, ha fokozatosan romlik vagy a mindennapi életben is érezhető problémákat okoz. A korai kivizsgálás azért is fontos, mert bizonyos okok kezelhetők, ha valóban neurodegeneratív betegség áll a háttérben.
Ez is érdekelhet
- KVÍZ Bródy és Koncz? Vagy Cserháti és Korda? Mennyire emlékszel a Táncdalfesztiválok nagy szerelmeire?
- Halála előtt a morfiumot is elutasította Székhelyi József: a lelkében döntötte el, mikor hagyja el a testét
- Egykor a világ legszebb nője volt, ma rá sem ismerni a Guldenburgok örökségének színésznőjére
Mit tehetsz azért, hogy friss maradjon a memóriád?
1. Fejts rejtvényeket és kvízeket
A keresztrejtvény, a logikai játékok és a különböző kvízek remekül megmozgatják az agyat. Nem kell azonban minden nap rekordot döntenünk: már az is hasznos, ha rendszeresen tanulunk, gondolkodunk és új dolgokkal találkozunk.
2. Tanulj valami újat
Egy új nyelv, hangszer, recept vagy akár egy új technikai eszköz használatának megtanulása összetett feladat az agy számára. Az új információk elsajátítása és gyakorlása több kognitív képességet is igénybe vesz.
3. Mozogj rendszeresen
Az agy egészségéhez nemcsak a szellemi, hanem a testi aktivitás is hozzátartozik. A rendszeres mozgás támogatja a szív egészségét, ami az agy működése szempontjából is fontos.
4. Aludj eleget
Az alvás nem elvesztegetett idő: fontos szerepet játszik a tanulásban és az emlékek megszilárdításában is. A tartósan rossz alvás ezért a figyelemre és a memóriára is kedvezőtlenül hathat. Ha rendszeresen rosszul alszol, érdemes utánajárni az okának.
