Soha nem a könnyebbik utat választja, mindig keresi a kihívásokat. Az Abigél tévésorozat és az Oscar-díjas Mephisto mozifilm sikere után fiatalon ment ki Amerikába, majd amikor 12 évvel később hazajött, a saját nevével fémjelzett színházi stúdiót alapított közösen a férjével.
„Szabó Magda mondta egyszer régen: »Tudod, Ági, te különleges művész vagy, és ezért neked különleges dolgokat kell csinálnod.« Az írónő meglátásán sokat gondolkodtam, de csak jóval később állt össze bennem a kép, hogy az életem valóban különleges fordulatokkal teli” – mondja a születésnapját ünneplő színművésznő.
Egy sálat kapott a világsztártól
„Nem vagyok a múltban merengő típus, de a születésnapom környékén mindig felidézem, hogy mennyi minden történt velem.” Ági mostanra – ahogy ő mondja – örömszínész lett, csak olyan feladatokat vállal el, amik hozzáillők, és jól érzi magát bennük.
„Szeretem a mesterségem, szeretek tanítani, rendezni és fiatalokkal játszani, de már nem akarok mindenáron, mindenben szerepelni. Szerencsés vagyok, mert igazán nagy sikereket élhettem meg. Az Abigél sorozat után mindenki megismert, különleges szeretettel ölel át a közönség. A Mephisto filmnek köszönhetem a külföldi karrierem, később az Amerikai rapszódia című filmben Nastassja Kinskivel és Scarlett Johanssonnal jászottam, aki annyira megkedvelt, hogy a forgatás után egy egyedi sálat adott nekem ajándékba. A 90-es években egy angol nyelvű színdarab női főszerepében is láthatott a közönség. Az előadás után Yoko Ono megvárt, és gratulált, azt mondta, az utóbbi évek legjobb színésznői alakítását látta. Meghívott egy teára a New York-i lakásába, ahol annak idején John Lennonnal éltek. Nem akarok dicsekedni, de sok szép élményem van olyan tehetséges emberekkel, akiknek a tudására felnézek.”
Szeret a férjével dolgozni
Ági az egész életét a színészi pályára tette fel, de a fia már több lábon áll. „Olivér a művészi vállalkozásunkat segíti, tehetséges zeneszerző, fordító, közgazdásznak is tanult, állandóan képezi magát. Azt mondja, a mai világban fontos, hogy többféle végzettségünk legyen.”
A színésznő viszonylag későn, 38 évesen lett édesanya. A gyermeke apjával, Horváth Csabával együtt hozták létre a Bánfalvy Stúdiót. „A férjem nagyszerű film- és színházrendező, producer, szeretek vele dolgozni. Balatonföldváron van egy közösségi műhelyünk, sok kreatív emberrel itt készülünk fel a produkcióinkra. Élvezzük a vidéki élet nyugalmát, harmóniáját, a helyiek is befogadtak minket. Az itteni környezet emlékeztet a nagymamámmal töltött évekre.”
Meghosszabbította a nagyi életét
Mint mondja, a nagymama apró termetű, ősz hajú asszony volt. „Gyerekként rossz evő voltam, a nagyi mindig az ölébe ültetett, és kanalanként imádkozta belém az ételt. A zománcos tányér aljára a Lúdas Matyi volt festve, az volt a cél, hogy feltűnjön a libapásztor figura, mert az azt jelentette, hogy megettem az ebédet. Kettőnk kapcsolata olyan szoros volt, hogy fiatal felnőttként is azt kértem tőle, szeletelje fel nekem apró darabokra a rántott húst, hadd üljek az ölébe, és közben meséljen. A nagymamám 53 évesen szívbeteg lett, néhány hónapot jósoltak neki az orvosok, de nekem köszönhetően még harminc évet élt. Annyira szeretett, hogy ott akart lenni életem minden jelentős eseményén. Megélte, hogy ismert lettem, és büszke volt rám, amikor látott játszani a Vígszínházban. Most már csak arra vágyom, hogy nekem is legyen egy olyan unokám, akit ennyire szerethetek.”
Bejárta a világot
A Vígszínházban kezdte a színészi pályafutását, később Franciaországban és Amerikában is érvényesítette tudását. Számos filmben szerepelt, illetve a Los Angeles-i California State University színművész szakvezető tanára volt. Magyarországra visszatérve megalapította a színitanodáját, a Bánfalvy Stúdiót, mely országos ismertségű produkciós színházzá nőtte ki magát.
Fotó: Inkey Alice, Szabó Lilla, Dfp/Schumy Csaba, Gettyimages, privát
