Ahétköznapok taposómalmában, az élet nehézségei közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni a mosolyról, a nevetésről – így vélekedik Csocsesz és párja, Angéla, akik a velük töltött időnk alatt mindvégig kéz a kézben üldögélve ugratták egymást, és amikor az egyik beszélt, a másik befejezte a mondatát. „Mi ketten nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Angéla januárban, én júniusban születtem, de tekintsünk el ettől a fél év korkülönbségtől” – mondja viccesen a zenész.
Barátságból indult
„Kaptunk mi a kapcsolatunk kezdetén hideget-meleget – fogalmaz Angéla. – Eleinte bosszankodtunk az internetes hozzászólásokon, de mivel van bennünk önirónia, végül a hasunkat fogva nevettünk. Amikor például azt mondták: Csocsesz, ezt a lányt talán magadnak nevelted bölcsődés kora óta? Vagy azt, hogy kezdhet aggódni, mert a nyugdíj az én eltartásomhoz kevés lesz.”
Nem mintha Angélát el kellene tartani, világéletében volt saját egzisztenciája. Néhány évvel ezelőtti megismerkedésükkor éppen az RTL-nél dolgozott, egy műsor háttérmunkálatait intézte. Csocsesz fellépett a produkcióban, és Anginak meggyűlt vele a baja, amiért kezdetben egyáltalán nem kedvelte a zenészt.
„Akkoriban nagyon szórakozott voltam, és csak elvétve válaszoltam az e-mailjeire. Nem csoda, hogy háklis művészembernek tartott – mondja Csocsesz. – Aztán a tévéfelvételek alatt személyesen is találkoztunk, beszélgettünk, és rájöttünk, hogy nagyon hasonló a humorunk, rengeteget tudunk együtt nevetni. Szimpatikusak voltunk egymásnak, de mivel ő akkor még házasságban élt, én pedig nemrégiben veszítettem el a feleségemet, egyikünk sem gondolt kapcsolatra. Amikor újra és újra összesodort bennünket az élet, örültünk egymásnak, és ott folytattuk, ahol legutóbb abbahagytuk. Szép lassan az évek alatt adottá váltak a körülmények, és a barátságunkból szerelem lett.”
„Nem is tudom, hogyan történt – mereng Angéla. – Még amikor elvitt Törökországba nyaralni, akkor sem mondtuk ki, hogy ez most egy randi. Aztán hazaérve azon kaptuk magunkat, hogy egyre többet vagyok nála, végül pedig itt ragadtam a házban” – árulja el a fiatalasszony.
Együtt sütik a töpörtyűt
Kettejük együttélése nem indult zökkenőmentesen, mert hamar rájöttek, hogy a munkájuknak köszönhetően teljesen más az életritmusuk. Angéla korán kel, dolgozni megy, majd sportol, este pedig időben fekszik le. Csocsesz ezzel szemben éjszakai bagoly, a fellépésekkel teli esték miatt ehhez szokott hozzá, és reggelente nagyon nehéz kirobbantani az ágyból.
„Én nem értem, miért kel Angi hatkor, ha csak nyolcra jár dolgozni, de azt mondja, a nők nem szeretnek kapkodni, és nem csak annyi idő nekik elkészülni, hogy arcot mosnak – mondja Csocsesz. – Végül abban maradtunk, hogy fél hétkor már odajöhet ölelgetni és ébresztgetni, hogy még mielőtt munkába indul, egy kávét igyunk együtt. Amikor koncertem van, csak éjjel érek haza, ő pedig akkor már édesdeden alszik. A hétvégéken igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy együtt legyünk, gyakran előfordul, hogy Angi elkísér a fellépéseimre.”
Csocsesz hétvégente nekiindul, és van, hogy egy nap négy helyen koncertezik, és 1100 kilométert vezet. Kedvese csodálja az energiáját, nem tudja, honnan van neki ennyi. „Ő a mai napig egy fiatal férfi erejével rendelkezik, ami genetikai adottság, de én azon is rajta vagyok, hogy egészséges életmódra szoktassam. Most ott tartunk, hogy egyre több zöldséget, gyümölcsöt eszik, de a mozgásra még nem sikerült rávennem” – árulja el Angi. Mire Csocsesz hozzáteszi, jelenleg az a helyzet, hogy a párja edz, ő pedig mellette áll és vele együtt lélegzik, és elismerően bólogat.
„Az a gond, hogy nagyon szeretek enni – sóhajt fel. – Ez az én vesztem. Van, hogy elhatározom magam, és akkor fogyok öt-hat kilót, de aztán jön egy vendégség, egy disznótor, együtt sütjük a töpörtyűt, és újra visszakúsznak rám a kilók.”
Megbecsülik, amit átélnek
A fiatalasszony Csocsesszel együtt új családot is kapott. A zenész felnőtt gyerekei első perctől elfogadták őt. Lányának, Karolinának néhány hónapja született meg a kislánya, Mira, akivel sok időt töltenek együtt. Angi imádja a kicsi Mirát, és szeretne a jövőben az egyik legfontosabb bizalmasa lenni.
„Nagyon jól érzem magam a családban, és nagy örömömre az én szüleim is szeretik Csocseszt. Nem törődünk azzal, hogy ki mit mond, csak a saját boldogságunk számít” – mondja Angi. Amikor a terveikről kérdezem őket, nagyon óvatosan fogalmaznak.
„Olyan sok mindenen keresztülmentünk, és bevallom, volt idő, amikor nem hittem, hogy valaha ilyen boldog leszek még. Éppen ezért nagyon becsülöm mindazt, amit átélhetünk a jelenben. Abban biztosak vagyunk, együtt megyünk tovább az úton, és egyáltalán nem bánjuk, ha kalandos, sőt! Nagyon szeretünk utazni, és az a tervünk, hogy minél többet járjuk együtt a világot és annyi közös élményt szerzünk, amennyit csak lehet.”
Fotó: Olajos Piroska, archív
