Ma már természetesnek vesszük, hogy a filmek színesek, de alig 60 évvel korábban ez még igazi szenzációnak számított. A magyar nézők 1968. április 4-én láthattak először színes filmet a televízióban: Fekete István regényének adaptációját, A koppányi aga testamentumát.
Ekkor a televíziózás történetében új korszak kezdődött, ráadásul az ezt követő években egymást követték azok a magyar alkotások, amik ma már filmtörténeti klasszikusnak számítanak – írja a Nők lapja.
A mozikban hamarabb jelent meg a szín
A világ első színes mozifilmjei már az 1930-as években elkészültek, az igazi áttörést a Technicolor eljárással forgatott hollywoodi produkciók hozták el. Na persze Magyarországon is vetítettek színes filmeket a mozikban már az 50-es években, a televízió azonban jóval lassabban követte ezt a fejlődést.
A rendszeres színes televíziós műsorszórás csak a 60-as évek végén indult el, ráadásul kezdetben a legtöbben még fekete-fehér készüléken nézték ezeket az adásokat is. Az első magyar színes tévéfilm, vagyis A koppányi aga testamentuma tehát nem mindenki számára jelentett technikai csodát.
Egri csillagok
1968-ban mutatták be a Gárdonyi Géza regénye alapján készült Egri csillagokat, ami máig az egyik legismertebb magyar történelmi film. A grandiózus csatajeleneteket Magyarországon és Bulgáriában forgatták, az egri vár másolatát pedig Pilisborosjenő határában építették fel.
A látványos, és ugye színes felvételek óriási hatást gyakoroltak a közönségre.
A veréb is madár
Szintén 1968-ban készült A veréb is madár című alkotás, aminek főszerepét Kabos László alakította. Az ikertestvérek félreértéseire épülő történet egyszerre volt kalandos és humoros, a korszak egyik legkedveltebb magyar vígjátéka lett. Még ma is szívesen vetítik a tévében.
Isten hozta, őrnagy úr!
Fábri Zoltán 1969-es filmje Örkény István műve alapján készült, és mára a magyar filmtörténet egyik legfontosabb alkotásának számít. Az Isten hozta, őrnagy úr! egyszerre egy groteszk vígjáték, miközben társadalomkritika: azt mutatja be, hogyan forgatja fel egy zsarnoki vendég egy békés család életét.
A Pál utcai fiúk
Molnár Ferenc regényének filmes feldolgozását 1969-ben mutatták be, és nemcsak Magyarországon aratott sikert. Az Egyesült Államokban is bemutatták, ráadásul még Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A híres grundot egyébként a 13. kerületben építették fel, mert az eredeti helyszínt addigra már nem volt elérhető.
Ez is érdekelhet
A tanú
Bacsó Péter legendás szatírája már 1969-ben elkészült, de politikai okokból hosszú évekre dobozba került. A nagyközönség csak 1979-ben láthatta, amikor a Betiltott Filmek Fesztiválján végre levetítették. Pelikán József és Virág elvtárs története azóta kultuszfilmmé vált.
Ezek a filmek egy korszak jelképei lettek
Egészen a 60-as évek végétől a magyar filmgyártás új lendületet kapott. A színes filmek nemcsak technikai újdonságot jelentettek, hanem látványosabb történetmesélést is. A felsorolt filmek ma is rendszeresen visszatérnek a televízió képernyőjére, ezzel bizonyítva, hogy a jó történetek nem öregszenek meg.
