Egy német fiatalember, Sebastian Kneipp a húszas éveiben elkapta a tuberkolózist. A kezébe került egy könyv a hideg víz gyógyító hatásáról. Kipróbálta az olvasottakat, és fürdőket vett a jeges Dunában. Miután saját magát kigyógyította a rettegett betegségből, az időközben pappá szentelt Kneipp egyre jobban elmerült a természetes gyógyászat módszereiben.
Hamarosan már „vízdoktorként” ismerték. Öt pilléren – különböző hőmérsékletű víz, gyógynövények, egészséges étrend, testmozgás és lelki egyensúly – nyugvó terápiájával a főrendűeken és a szegényeken egyaránt segített.
Szanatórium a Balatonon
A 19-20. század fordulóján Magyarországon is egyre jobban elterjedt a Kneipp-féle terápia. 1892-ben a Margit-szigeten alakítottak ki egy -Kneipp-rétet, ahol az eredeti gyógyászati elvek szerint, fellocsolt füvön lehetett mezítláb járkálni, majd átsétálni a Dunához, és lépdelni a folyó vizében.
Balatonalmádiban 1904-ben hatalmas, teljes terápiát nyújtó Kneipp-intézet nyitotta meg kapuit. Ma leginkább a mezítlábas parkokban, -illetve a wellness-szállodák taposó-medencéiben találkozhatunk a Kneipp-módszerrel.
A balatongyöröki Kneipp Élménysétányon a vizes és száraz taposó mellett gyógynövényszigetekkel, a testmozgást segítő gyermek és felnőtt játszótérrel, valamint a szellemi egyensúlyt jelképező meditációs padokkal emlékezhetünk a német pap gyógymódjára.
Ez is érdekelhet
Minden lépésnél ki kell emelni a lábunkat
A termálfürdőkben, wellness-szállodákban levő Kneipp-taposókat könnyű felismerni: a keskeny, kapaszkodókkal ellátott medencékben valamivel boka fölé ér a víz, és az aljuk legtöbbször a talpat masszírozó kavicsokkal van felszórva. Az egyik fajta Kneipp-medencét 14-16 Celsius-fokos hideg vízzel töltik fel, míg a másiknak hideg és meleg vizes része is van.
A hideg vizes változatban sokan lassan, csoszogva mennek végig – az eredeti elképzelés szerint viszont minden lépésnél ki kellene emelnünk a lábunkat a vízből, hogy a magasabb hőmérsékletű levegővel érintkezzen. A váltott hőmérsékletű változatban a meleg vizes szakaszon lassabban, a hidegben gyorsabban kellene járkálnunk.
Miközben a kövek jótékonyan masszírozzák a talpat, a különböző hőfokú víz a bőr idegvégződésein keresztül az idegrendszerre és a szervezet más részeire is hat: serkentheti a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, az immunrendszert. A fáradásos lábfájdalmakra, visszeres panaszokra is gyógyírt jelenthet.
Otthon is kipróbálhatjuk
Amíg eljutunk a gyógyfürdőbe, házilag is készíthetünk egyszerű Kneipp-taposót.
Tegyünk egymás mellé két lavórt, mindkettőbe szórjunk lapos, nem éles köveket, és töltsük fel az egyiket hideg, a másikat kellemes, langyos hőmérsékletű vízzel. Lépjünk bele előbb az egyik, majd a másik lavórba – közben kapaszkodjunk meg egy stabil bútordarabban, nehogy elcsússzunk a síkos kavicsokon.
Pár perc után töröljük meg a lábunkat, és kicsit lepihenve élvezzük a kúra hatását.
