Az Országos Mentőszolgálat a honlapján nyilvánosan elérhető adatok szerint éves szinten kb. 1,3 millió esetet lát el az országban. Amikor befut a segélyhívás, a mentésirányító elsőként a protokoll alapján kikérdezi a bejelentőt, és a megfelelő sürgősségi szintre, kategóriába sorolja az adott esetet.
Az úgynevezett triázs során 5 kategóriába – P1, P2, P3, P4, P5 – rendszerezik a hívásokat.
A P1, P2-es besorolás azonnal, illetve gyorsan ellátandó esetet takar. A mentők honlapján található, az adatokat kategóriánként és havi lebontásban tartalmazó táblázat szerint a legsürgősebb eseteknél az átlagos kiérkezési idő a bejelentéstől számított kb. 12-13 perc.
Természetesen vannak helyzetek, amikor ez is sok, 4-5 percen belül kellene megkezdeni az életmentést – ezért is lehet fontos a laikus elsősegélynyújtás, vagy a már számos helyen megtalálható defibrillátor alkalmazása.
A P4, P5-ös enyhébb esetekben nincs indok sürgősségre, lehet, hogy a mentő sem feltétlenül indokolt.
A közlekedési helyzet is befolyásolhatja a kiérkezési időt
A már említett, úgynevezett triázsolási rendszer az egész országban megegyezik, az azonos tüneteket vidéken és Budapesten is ugyanabba a kategóriába sorolják. A helyszínre érkezést azonban a közlekedési helyzet és az adott időben egy helyszínről beérkező többi segélyhívás is befolyásolhatja.
- A legtöbb esethez az adatok szerint a fővárosban vonulnak ki a mentők, naponta 1200-1300 alkalommal kell ezen a területen ellátniuk valakit.
- Időnként az is megtörténik, hogy vidéki mentőkapacitást kell Budapesten bevetni, amikor a fővárosi egységek száma nem elegendő az itteni mentőfeladatok elvégzésére.
(Forrás: Adobe Stock)
Gyors egységek a mentőknél
A budapesti mentőkapacitást azzal is tovább erősítette a Mentőszolgálat, hogy „gyorsreagálású” mentőegységeket is szolgálatba állított. Ezek nem váltják ki a klasszikus, betegszállításra is alkalmas mentőegységeket, hanem olyan speciális kiegészítő elemek, amelyek kifejezetten a gyorsabb életmentést szolgálják.
A tavalyi évben ezek az egységek 1738 feladatot láttak el a fővárosban és környékén. Ilyen mentőegységeket a világ számos országában használnak, a „First Responder Unit” fogalma számos helyen és formában ismert, előnyei bizonyítottak.
Budapesten előre megtervezett útvonalakon mozognak, amelyek kijelölése az elmúlt évek adataira, tapasztalataira épül, és dinamikusan alkalmazkodik a várható szükségletekhez (különféle napszakokban változhat az esetek jellemző helye és száma).
Volt olyan helyzet, amikor a kijelölt útvonalát járó mentőmotor 1 percen belül a helyszínen volt, amikor egy súlyos balesetnél különösen gyors segítségre volt szükség. Mire a mentőállomásról riasztott mentőegység odaért, a motoros mentő elvégezte az életmentő beavatkozásokat.
(Forrás: archív)
Csak indokolt esetben hívjunk mentőt
Az Országos Mentőszolgálat igyekszik minél jobban lerövidíteni a kiérkezési időt, de mi magunk is tehetünk ezért, ha csak indokolt esetben hívjuk a mentőket.
- Enyhe láz, emésztési problémák, hasonló enyhébb tünetek esetén sokszor a gyógyszertárakban is tudnak megoldást nyújtani.
- A krónikus betegségek kezelésében a háziorvos a kompetens. A rendelési időn kívül jelentkező magas láz, hirtelen kialakuló fájdalom, görcs, krónikus betegség akut panaszai esetén az orvosi ügyelet 1830-as számát célszerű tárcsázni.
- Eszméletlenség, erős vérzés, hirtelen kialakuló féloldali bénulás, fulladás, szorító, nyomó mellkasi fájdalom esetén viszont azonnal mentőt kell hívni a 112‑es telefonszámon.
Budapesten egyébként biciklis mentők is teljesítenek szolgálatot, róluk a Nők Lapja oldalán olvashatsz többet.
Ez is érdekelhet
Forrás: www.mentok.hu
Fotó: Adobe Stock
