„A végtagok gyengeségét a központi és a perifériás idegrendszer, illetve az izmok, a gerincvelő vagy az agy betegségei is okozhatják. Állhat a hátterében például agyi keringészavar vagy a központi idegrendszer daganatos, gyulladásos betegsége is” – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.
Ha gyengébb a kezünk, a karunk vagy a lábunk, zsibbadnak, fájnak a végtagjaink, vagy az izmaink fáradékonyak, forduljunk neurológushoz, akinek elsődleges feladata megtalálni, pontosan hol lehet a probléma.
A fizikális vizsgálat során az is kiderül, milyen kiegészítő vizsgálatokra – például képalkotó vizsgálatra (CT, MR), laborvizsgálatra vagy a diabetológia, immunológia szakterületének bevonására – van szükség. De mi minden okozhat végtaggyengeséget?
Lehetséges okok
A perifériás idegek betegségei: A perifériás idegek többek között cukorbetegség, vitaminhiány, autoimmun betegségek, gyógyszermellékhatások vagy alkoholfogyasztás miatt károsodhatnak. Ilyenkor jelentkezhet zsibbadás, bizsergés, égő érzés, fokozatos izomgyengeség.
Ideggyöki nyomás: Porckorongsérv is okozhat karba, lábba sugárzó fájdalmat, gyengeséget, reflexcsökkenést.
Alagút-szindrómák: A kéz gyengesége, az ujjak zsibbadása lehet a jele annak, ha egy ideg nyomás alá kerül. Többek közt a kéztőalagút-szindróma vagy könyöktájialagút-szindróma, illetve más, hasonló betegségek tüneteként is jelentkezhet mindez.
Motoros neuronbetegségek: Ilyen többek között az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS), amely fokozódó izomgyengeséggel, izomsorvadással, izomrángásokkal jár.
Myasthenia gravis: Ennek az autoimmun betegségnek a következtében az izmok gyorsan kifáradnak, ezért szemhéjcsüngés, kettőslátás, kar- vagy lábgyengeség, izomfáradékonyság léphet fel.
Izombetegségek: Gyulladásos vagy örökletes izombetegségek miatt is lehet nehéz a lépcsőzés, a kar felemelése, vagy alakulhat ki izomfájdalom.
Ez is érdekelhet
- KVÍZ Bródy és Koncz? Vagy Cserháti és Korda? Mennyire emlékszel a Táncdalfesztiválok nagy szerelmeire?
- Halála előtt a morfiumot is elutasította Székhelyi József: a lelkében döntötte el, mikor hagyja el a testét
- Egykor a világ legszebb nője volt, ma rá sem ismerni a Guldenburgok örökségének színésznőjére
Egy fontos vizsgálat: EMG/ENG
A neurológus úgynevezett EMG (elektromiográfia) és ENG (elektroneurográfia) vizsgálatot is indokoltnak találhat.
„Általában akkor javasoljuk ezt, ha objektív izomgyengeség látható, ha a zsibbadás vagy érzészavar tartós, ha izomsorvadás jelentkezik, és felmerül idegkárosodás vagy izombetegség, esetleg a gerincből kiinduló ideggyöki nyomás lehetősége, valamint, ha nem egyértelmű, hogy a panasz izom- vagy idegi eredetű-e.”
„A perifériás neuro-pathiák, az alagút-szindrómák, az ALS, a myasthenia gravis vagy a myopathiák diagnosztizálásában is fontos a vizsgálat. Az EMG-vizsgálat az izmok károsodására, annak mértékére deríthet fényt. Előtte szükséges az ENG-vizsgálat, amely az idegek működéséről ad képet” – mondja Szabó doktornő.
Az ENG-vizsgálatnál elektródákat ragasztanak a bőrre, majd az ideget rövid elektromos impulzusokkal ingerlik. Az EMG-nél vékony tűelektródát szúrnak az izomba, és annak elektromos aktivitását mérik nyugalomban, enyhe és erősebb feszítéskor.
Szabó Boglárka szerint mindkét vizsgálat kissé kellemetlen, de tolerálható, elvégzésük nélkül viszont sokszor nem állítható fel a diagnózis. Előtte mindössze a testápolók, krémek használatát kell mellőzni, illetve jelezni kell az orvosnak, ha valaki vérhígítót szed.
Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica
Fotó: Adobe Stock
