Munka, bevásárlás, főzés, gyerekek, család. Sok nőnek ismerős lehet az érzés, hogy saját magára már csak akkor jut idő, amikor minden mással végzett. Az egészségünkre nézve azonban ez roppant veszélyes lehet.
Kustánczi Lia, a Burok Medical Center tulajdonosa tapasztalatból tudja, milyen nehéz eljutni például egy fontos vizsgálatra.
„Nőként, édesanyaként én is tudom, hogy könnyű a mindennapi teendőket önmagunk elé helyezni” – mondja. Szerinte a halogatás mögött ráadásul nemcsak az időhiány, hanem a félelem is állhat. Vajon fájni fog? Kellemetlen lesz? Mi történik, ha találnak valamit?
Lia számára egyébként a daganatos betegségek kérdésköre személyes ügy: „Édesapámat végbélrák miatt veszítettem el. Nem fordult időben orvoshoz, nem figyelt eléggé a tünetekre. Az ő emléke miatt is érzem küldetésemnek felhívni a figyelmet arra, hogy vegyük komolyan a testünk jelzéseit, és merjünk segítséget kérni.”
Ne várjunk a tünetekre
Mikor kell egy nőnek mellrákszűrésre menni?
Erre Dr. Huga Sándor Szilárd, szülész-nőgyógyász és klinikai onkológus főorvos adott választ: „A mammográfiás szűrőprogram 45-65 éves kor között kétévente érhető el, a vizsgálatra postai meghívót kapnak az érintettek. Fokozott kockázat, családi halmozódás esetén már a 30. évtől, illetve 65. év felett is javasolt a rendszeres szűrés.”
Talán ennél is fontosabb, hogy ha valamilyen elváltozást észlelünk, akkor ne várjuk meg a következő esedékes szűrés időpontját.
„Bármely változás esetén javasolt a mielőbbi orvosi vizsgálat”
„Nem szabad a nemrég elvégzett szűrővizsgálatra hagyatkozni, vagy megvárni egy nemsokára előjegyzett mammográfia eredményét. Pár napon belül el kell jutni orvoshoz, ha új csomó, bőrelváltozás, váladékozás jelentkezik” – figyelmeztet a főorvos.
Gyakori tévhitek
Az emlők önvizsgálatáról sokat hallani, ám a tévhit ellenére nem helyettesíthető vele a mellrákszűrés. Abban viszont segíthet, hogy feltűnjön, ha valami megváltozott. A szakember szerint két szűrés között az önvizsgálatnak éppen ezért van jelentősége.
„Kialakuló eltérés felismerésében elengedhetetlen, hogy a nő ismerje mellei megszokott állapotát, és minden hónapban végezzen önvizsgálatot a menzesz 4-5. napján, valamint a szoptatás és a menopauza alatt is tapintsa át az emlőket és régióit havi rendszerességgel.”
Hozzátette: „A korai emlőrák gyakran tünetek nélküli, kis mérete miatt tapintással nem észlelhető, így az önvizsgálat nem váltja ki a mammográfiát. Mammográfiával biztonságosan kimutathatóak az 1 centiméternél kisebb daganatok is.”
A vizsgálattal kapcsolatban is gyakran merülnek fel tévhitek. Az egyik legelterjedtebb, hogy a mammográfia összenyomja a melleket.
„A vizsgálat során enyhe kompresszió szükséges, ezáltal szétterülnek a szövetek, így részletgazdag lesz a kép. Ez valóban kellemetlen, de rövid ideig tart, és a szövetek nem károsodnak” – magyarázza Dr. Huga Sándor Szilárd. Vagyis az a kellemetlenség, amelytől sok nő fél, önmagában nem ok arra, hogy elmaradjon a vizsgálat.
Fejlődtek a kezelési lehetőségek
Ha beigazolódik a mellrák diagnózisa, az természetesen óriási lelki teher. Az elmúlt években ugyanakkor sokat fejlődtek a kezelési lehetőségek, ráadásul a nők is egyre nyitottabbak a témával kapcsolatban.
„Úgy látom, ma nyíltabban beszélünk a testünkről és az egészségünkről, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Merünk kérdezni olyan dolgokról is, amelyeket korábban szégyen vagy hallgatás övezett, például a menstruációról, az intim panaszokról vagy a menopauzáról” – ez hatalmas előrelépés Kustánczi Lia szerint.
Nemcsak a hozzáállás, hanem a kezelési mód is jelentősen átalakult az elmúlt években.
„A mellrák gyógyításában megvalósult a személyre szabott onkológiai kezelés, ennek háttere a betegség hagyományos, méreten és kiterjedésen alapuló besorolásán túl annak genetikai, molekuláris tulajdonságainak megismerése. A daganat eltüntetését annak egyénenként változó támadáspontjainak ismeretében célzottan lehet elérni.”
„Ezen lehetőségek birtokában tovább javult a gyógyulási arány”
– mondja a főorvos.
A műtétet megelőző gyógyszeres kezelésekkel kevésbé megterhelő operációra nyílik lehetőség, az onkoplasztikai sebészet fejlődése pedig szintén növeli az emlőmegtartó műtétek gyakoriságát.
Ez is érdekelhet
Egy daganatos betegség lelkileg is nehéz
A mellrákról hajlamosak vagyunk kizárólag a vizsgálatok, a műtétek és a kezelések kapcsán beszélni. Azonban egy daganatos betegség nem ér véget a rendelő ajtaját átlépve. Megjelenhet a félelem, a bizonytalanság, emellett megváltozhat a saját testünkhöz való viszonyunk, miközben a családtagoknak is meg kell küzdeniük az új helyzettel.
Erre hívta fel a figyelmet az október elsején megrendezett YOURBODYYOURTEMPLE DAY is, amelyen onkológiai, sebészeti, táplálkozási és mentális szempontból is beszélgettek a mellrákról. Az esemény fontos gondolata az volt, hogy a mellrák elleni küzdelem nem kizárólag orvosi kérdés.
Szóba került az is, hogyan lehet a fiatalabb generációt is megszólítani.
„Szerintem a fiatalokat őszintén, közvetlenül és ítélkezés nélkül lehet megszólítani”
„Fontos, hogy olyan témákról beszéljünk velük, amelyek valóban foglalkoztatják őket. Szeretnénk, ha már fiatalon megtapasztalnák, hogy merhetnek kérdezni, a panaszaikat komolyan veszik, a vizsgálat során pedig elmondják nekik, mi és miért történik velük” – magyarázza a Burok Medical Center tulajdonosa.
Figyeljünk magunkra
A rendezvényen a mindennapi szokásokról, a táplálkozásról, a mozgásról és a pihenésről is szó esett. Fontos azonban különválasztani ezeket a mammográfiától: az egészséges életmód nem helyettesíti a szűrővizsgálatokat és nem jelent biztos védelmet a mellrákkal szemben.
Sokkal inkább annak a szemléletnek a része, miszerint a saját egészségünk ne kerüljön automatikusan a teendőlista végére. Talán ez az egyik legnehezebb változtatás. Ahogy Kustánczi Lia fogalmaz: „Még ma is tanulom, hogy időt és figyelmet adjak magamnak.”
