Ezotéria

Parakutató intézet mondta ki: a holt lelkek energiát gyűjtenek, hogy láthatóvá váljanak

Halkan suhanó léptek az üres folyosókon, maguktól nyíló-csukódó ajtók, meglebbenő függönyök. Kísértetjárta várak, kastélyok, ahol a szellemek több száz év után is időről időre felbukkannak.

Ajtónyitogató VIII. Henrik

Angliát a kísértetek igazi hazájának tartják. Valóban itt jegyezték fel a legtöbb esetet királyi szellemekről, de az angol uralkodói paloták többsége is alaposan kiérdemelte a kísértetkastély elnevezést. Az egyik hátborzongató eset Hampton Courtban, 2011. október 31-én, azaz pontosan halloween napján történt. Az esti órákban az elek-tronikus riasztó jelezte, hogy az egyik ajtó nyitva van – noha az ünnep miatt a kastély zárva tartott, így biztosan senki nem férhetett a közelébe. Amikor a biztonsági őrök másnap megnézték a kamera felvételeit, nem akartak hinni a szemüknek: a képeken ugyanis egy középkori ruhát viselő, homályos férfialak látszott, amint épp megfogja a kilincset. Ugyanezt az ajtót mindmáig hiába próbálják zárva tartani: az őrök gondosan becsukják, ám később ismét nyitva találják, noha senki nem jár azokon a folyosókon, illetve nem romlott el a zár sem.

Az egyik őrnek, James Faukesnak egy alkalommal sikerült végre megpillantania a titokzatos alakot: egy Tudor-korabeli palástba burkolózó férfit. Először azt hitte, valamelyik kollégája öltözött be tréfából, de amikor észre­vette, hogy az idegen férfi arca viaszfehér, már tudta, hogy szellemet lát. Faukes ekkor pánikba esett, kirohant a folyosóra, és a mai napig meg van győződve róla, hogy VIII. Henrik szellemével találkozott, aki szörnyű gyilkosságai után nyilván nem találja a békéjét „odaát”.

A sikoltozó királyné

Ám nemcsak VIII. Henrik nem lel békére. Hampton Courtban évszázadok óta él egy legenda, miszerint február 13-án éjfélkor az egyik folyosón végigszalad egy fehér ruhás fiatal nő, a nyakán véres sebbel, miközben szívszaggató hangon sikoltozik. Ő nem más, mint Catherine Howard szelleme. VIII. Henrik ötödik felesége volt, akit zsarnok férje 1542. február 13-án lefejeztetett. Amikor letartóztatták, a 21 éves királyné kétségbeesetten kitépte magát a poroszlók kezéből, és sikoltozva rohant végig ugyanezen a folyosón. A szegény fiatalasszony szellemével azóta több száz teremőr, restaurátor és turista is találkozott.

Miért kísértenek?

Mi állhat a jelenség hátterében? Két magyarázatot ismerünk. Az egyik: az ezoterikus tanok szerint a tragédiák, traumák rezgései beleivódnak a történések helyszínébe, a berendezési tárgyakba, bútorokba, falakba, magába az épületbe. Ezeket a rezgéseket észleljük. A néphit szerint viszont ezekben a kastélyokban, várakban azok a lelkek vannak jelen, akik erőszakos halált haltak, vagy akik haláluk után nem kapták meg a végtisztességet, esetleg nem megszentelt földbe temették el őket. De azok is ott vannak, akik nemcsak elszenvedték az erőszakot, hanem el követték.

Földhöz kötött lelkek szórakoztak Szűcs Judithtal: poltergeist turkált a szekrényében?

A halál után is kötődünk helyekhez

A kongó folyosókon, elnöki paloták kertjében, vártornyokban megjelenő szellemek talán azt bizonyítják: a halál nem jelent végleges megsemmisülést, és bizonyos körülmények között a holtak és az élők dimenziója közt lehet átjárás. Életünk nagy sorsfordulóinak helyszíneihez a jelek szerint még halálunk után is vonzódunk.

Ez alól a nagy történelemformáló személyiségek, koronás fők, nemesi szépasszonyok sem kivételek.

Miért van több szellem Angliában?

Sehol a világon nem találkozni annyi kísértethistóriával, mint Angliában. Ennek fő oka a zárkózott, távolságtartó angol életforma, a magánélet titkának szentsége. Nemcsak a magas kőkerítéssel hermetikusan elzárt területeken, a kastélyokban, hanem a középosztálybeliek jól elszeparált otthonaiban is bármi megtörténhetett, a külvilág nehezen szerzett róla tudomást. A kíséretetek nem a fantázia szülöttei. Az angol királyi ház 1772-ben alapította meg az első parakutató intézetet, ahol tudósok folytattak vizsgálatokat a szellemvilággal kapcsolatban. Arra a megállapításra jutottak, hogy a holt lelkek annyi energiát gyűjtenek, hogy mi elmosódott képként észlelhetjük őket, hangokat hallhatunk, vagy azt érzékelhetjük, hogy nem vagyunk egyedül.

Sorsdöntő kérdések előtt táltosszobrával beszélget Pataky Attila – Fotó

A magyar amazon tragédiája

Az egyik leghíresebb magyar kísértetlegenda a siroki várhoz fűződik. Mátyás király idejében a vár úrnője a lángvörös hajú, szépséges, ám igencsak harcias Kompolti Gizella volt, akit kortársai magyar amazonként emlegettek. Egy alkalommal hét lovag szállt meg a siroki várban, akik a vacsora után részegen vívni kezdtek az úrnő kegyeiért. Ám a tusa során az a vitéz is elesett, akibe Gizella szerelmes volt, mire a lány fájdalmában levetette magát a bástyáról. Karcsú, fehér alakját alkonyatkor többen is látni vélik a bástya peremén, ahogy a hét lovag szelleme is ugyanitt kísért.

Szöveg: Izing KLára

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete