Lélek

Az internetes zaklatás

Új sorozatunkban olyan témáknak jártunk utána, melyeknek már az említése is vihart kavarhat. Döntsük le a hallgatás falát!
internetes zaklatás molnár fruzsina tabu-témák tanácsok

Az internetet nem csak arra használják az emberek, hogy ápolják meglévő kapcsolataikat, a kéretlen közeledésekre is teret ad, ám a netes zaklatás ennél sokkal többféle lehet: az úgynevezett bullying célja a másik megalázása, kiközösítése, lejáratása vagy negatív színben feltüntetése. Az interneten borzasztó gyorsan terjed az információ, és rendkívül magas az online világban töltött órák száma is — így sokkal könnyebben lesz zaklatás áldozata bárki. Amióta világ a világ, a cikizés és a zaklatás jelen van az életben, viszont a mostani mértékére és mélységére csak a modern technológia ad teret. A kibertérben ráadásul hiányoznak a szociális fékek, azok a korlátok, amelyek a személyes kommunikációban megvannak. Ennek oka a névtelenség, a láthatatlanság eltúlzott érzete, és hogy sokszor nincs közvetlen, azonnali visszacsatolás a másiktól.

Változatos technikákkal támadnak

„A fiatalok még nagyobb veszélyben vannak, ugyanis a történelem során először találkozunk azzal a jelenséggel, hogy ők otthonosabban mozognak valahol, mint a felnőttek, viszont az élettapasztalatuk kevesebb. Ezért tudnak a szülőknél többet a dolog praktikájáról, viszont kevesebbet az értékrendjéről” — mondja Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke.  A Kék Vonal Alapítvány pontos tájékoztatást ad az internetes zaklatások sokféleségéről: a szervezet szerint gyakran előfordul, hogy valaki bántó, sértő üzeneteket kap a Facebookon — az üzenőfalán vagy személyes üzenetben —, esetleg lejárató üzeneteket, kommenteket írnak róla nyilvános üzenőfalakon vagy -csoportokban. De előfordulhat az is, hogy egy álprofilt hoznak zaklatási célból létre, hogy ne lehessen tudni, ki pécézte ki valójában az áldozatot, vagy valaki nevében készítenek álprofilt, és onnan írnak, vagy adatokat, információkat adnak meg róla. Vagy feltörik az email- vagy a közösségi fiókot, és az ismerősöknek vállalhatatlan üzeneteket küldenek.

Az internetes zaklatásnak nyoma van

Az interneten mindennek nyoma van, így a zaklatásnak is. És ezek a nyomok visszakereshetőek. „Amennyiben az emberek megértik, hogy épp olyasmi történik velük, ami nem normális, akkor mindenképp javasolt képernyőkép-mentéseket vagy valami egyéb mentéseket készíteni, ami talán arra nem jó, hogy egy eljárásban bizonyítékként használják, de abban, hogy később össze lehessen rakni egy képet, vagy a dolog végére járni, mindenképp segít.” Keleti Arthur szerint a rendőrség jellemzően nem foglalkozik az internetes zaklatási ügyekkel, de a jövőben létrejöhetnek olyan körök — egy e-polgárőrség például —, amelyek lokálisan tudják kezelni a problémákat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ugyan foglalkozik a kéretlen levelek megállításával, és a Nemzeti Nyomozó Irodának is van internetbűnözéssel foglalkozó szerve, ám jelenleg a nálunk fejlettebb országokban sem tudtak jó megoldásokat a védelemre. „Ha valaki rosszul lesz, kihívják a mentőt. Ha valakit kirabolnak, felhívjuk a rendőrséget, ha kiüt a tűz, akkor a tűzoltókat. De kit hívjunk, ha az interneten zaklatnak? Ma nincs ilyen telefonszám” — mondja a szakértő.

Mit hiszünk el és mit nem?

Egy kamu profil könnyen kiszúrható, a kreált személyazonosság pedig elég gyakori a zaklatók körében. „Ilyenkor a szolgáltatókat nem szabad kifelejtenünk. A közösségi oldalaknak vannak védelmi vonalaik, amelyeket meg lehet keresni. Ha az ember talál egy olyan profilt, ami zaklató, akkor azt két gombnyomással be lehet jelenteni.” Ha egy zaklató profilt vagy oldalt sokan jelentenek, a szolgáltató a szakember szerint reagál. A legtöbb oldalt robotok ellenőriznek, így ha egy profil eléri a kritikus jelentés-számot, automatikusan felfüggesztik. Keleti Arthur szerint nagyon összetett kérdés az, hogy mennyire bízunk az információban, vagy mennyire hisszük el valamiről, hogy az létezik. Egy friss kutatás azt jósolja a következő öt-tíz évre, hogy az információ hitelességének megítélése nem korlátozódik majd igenre vagy nemre, hanem nagyon sok körülmény együtt fogja meghatározni azt. „Lehet, hogy a zaklatásoknak az fogja az elejét venni, hogy ha valaki nem tudja több forrásból bizonyítani, hogy igazat mond, akkor egyszerűen nem jelenik meg az állítás. Vagy lesz egy számláló mellette: ha azt állítják Mancikáról, hogy állatkínzó, de ezt az embereknek csupán egy ezreléke erősíti meg, akkor inkább nem hisszük el.” Addig, amíg valódi válasz születik, ingyenesen hívható a Kék Vonal Alapítvány segélyvonala, amely ráadásul a híváslistában sem jelenik meg. Az Unicef Help applikációja pedig online, pár kattintással azonnali segítséget ad azoknak, akik internetes zaklatásoktól szenvednek.

Tanácsok a szolgáltatótól

Ne vágj vissza! A sértő bejegyzéseket közzétevő személyek többnyire reakciót várnak, tehát ha nem reagálsz, elveheted a kedvüket az ilyen jellegű viselkedéstől a jövőben.

Keress meg valakit! Segítséget kérhetsz egy olyan közeli barátodtól, családtagodtól vagy tanártól, aki talán megérti, hogy min mész keresztül.

Ha úgy érzed, hogy közvetlen veszély fenyeget, vedd fel a kapcsolatot a helyi rendőrséggel. A bejegyzéseket kinyomtathatod, vagy képernyőfelvételt készíthetsz róluk, hátha később meg kell osztanod őket. (forrás: facebook)

Akciós előfizetési ajánlatunk

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete