Lélek Otthon

Ússza meg az albérlet-rémálmot: így adja ki biztonságosan a lakását

November 15-től újra érvénybe lép a kilakoltatási moratórium, vagyis ettől az időponttól április 30-ig a végrehajtó nem lakoltathat ki magánszemélyt az albérletből sem. Vannak azonban olyan garanciák, amelyek megvédik a tulajt és a bérlőt is.

Sok elrettentő történetet lehet hallani nem fizető, kárt okozó albérlőről, és persze önkényeskedő bérbeadóról is. Dr. Major Szilvia ügyvéd segítségével utánajártunk annak, mit kell tennünk, hogy biztonságban érezhessük magunkat bármelyik oldalon is állunk.

A szó elszáll…

A bérleti szerződést mindig írásban kell megkötni, még ismerősök, barátok, rokonok között is a későbbi esetleges viták elkerülése végett. „Ezt a felek megköthetik két tanú előtt vagy – és én mindenkinek ezt tanácsolom – ügyvéd, esetleg közjegyző által ellenjegyzett okiratban. A megfelelő szerződés mindkét fél érdeke, enélkül ugyanis a bérlő és a tulajdonos is pórul járhat” – mondja a szakember.

Mennyi időre?

A lakásbérlet köthető határozott vagy határozatlan időre. A határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondással a jogszabály alapján nem szüntethető meg. Az albérlőnek joga van a megadott időpontig a lakásban maradni, ugyanakkor a bérbeadó a teljes időre követelheti a bérleti díjat. A határozatlan idejű szerződésnél nincs ilyen megkötés, ám a felmondás itt is szigorú szabályokhoz van kötve.

A közjegyzői okirat védelme

„Sokan ódzkodnak attól, hogy közjegyzőhöz menjenek, megspórolva ennek költségét, illetve az adófizetést. Hivatalosan ugyanis az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adóköteles. Ám a biztonság érdekében jobb, ha közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést kötünk, vagy a bérlő a közjegyzőnél egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben a nyilatkozatban arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik. Ellenkező esetben a közjegyzői okirat alapján hatósági intézkedéssel kiköltöztethető a lakásból” – figyelmeztet a szak­értőnk.

Jogok és kötelességek

  • A bérbeadó köteles a lakást úgy átadni, hogy az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen: vagyis az épület központi berendezéseinek (fűtés, villany stb.) a lakásban lévő részei és a lakás berendezései (vízcsap, WC stb.) üzemképesek legyen. Ha ezek meghibásodnak, neki kell gondoskodnia a javításukról. A bérlő főszabály szerint a bérleti díjon és a közüzemi költségeken kívül a lakás fenntartásával járó kisebb költségeket köteles megtéríteni (pl. ha a hűtő elromlik, ő fizeti a szerelést).Az ingatlan tulajd
  • onosának joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a használatot, ami azt jelenti, hogy személyesen megnézheti a lakást, de a szerződésben érdemes rögzíteni ennek feltételeit.
  • A bérbeadók kauciót (általában 1-3 havi lakbér) szoktak kérni a beköltözés előtt, ennek tényét, az összeget azonban ki kell kötni a szerződésben. A kaució a bérlő kötelezettségeinek biztosítékául szolgál: az elmaradt bérleti díj, a közüzemidíj-tartozás rendezésére vagy a bérbeadó kárának megtérítésére szokták kikötni.

Bejelentkezhetünk a bérleménybe?

A bérleti szerződés önmagában nem elég ahhoz, hogy az albérlő hivatalosan is bejelentkezzen az otthonunkba. Ehhez a tulajdonos, bérbeadó írásos engedélye szükséges. Amennyiben a bérbeadó ezt engedélyezi, úgy a kiköltözésre irányuló nyilatkozatban a kijelentkezésre szóló kötelezettségvállalást is célszerű rögzíteni.

Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete