Lélek

Durcázás, hiszti és családi viták helyett munkamegosztás: így lesz valóban áldott és békés az ünnep

Az ünnepvárás és a közös összejövetelek nem mindig jelentenek egyet a szeretetteljes légkörrel. Sokan lesznek tőle idegesek, türelmetlenek, ez pedig bevonzza a családi sértődéseket, veszekedéseket.

A karácsonyi készülődés sok helyen hozza elő a családi feszültségeket. Ennek oka legtöbbször az, hogy az ünneptől különleges meghittséget és hibátlan kivitelezést várunk. A túl magas elvárások pedig – önmagunkkal, a családtagjainkkal és magával az ünneppel szemben – konfliktushoz vezethetnek. Ehhez jön még, hogy mindenkinek más-más elképzelése van a tökéletes ünnepről. Ha pedig nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzeltük, hamar ingerültek lehetünk.
Egyvalamiben azonban biztosan teljes az összhang, tulajdonképpen mindenki nyugalomra, pihenésre vágyik év végén.

Munkamegosztás

  • Ahhoz, hogy a túlterheltségből fakadó veszekedéseket, durcázásokat elkerüljük, először is beszéljük meg a többiekkel őszintén, ki hogyan szeretné idén eltölteni a karácsonyt. Fontos, hogy mindenki – gyerek, felnőtt – mondja el, mire vágyik, mi az, ami fontos neki, és azt is vegyük át, miről tudunk lemondani a béke érdekében.
  • Ha ez megvan, írjunk fel minden teendőt, amelyre az ünnepig sort kell kerítenünk – a hal és a pulyka megvásárlásától kezdve a fodrászig! Ezután csoportosítsuk időrend szerint az elvégzendőket, és azt is, hogy mennyi időt szeretnénk szánni rájuk. A feladatok rendszerezésével pontról pontra követhetjük, mi az, amit már kipipálhatunk, és mi áll még előttünk. Ebben segít a Meglepetés Adventi menetrendje is az 56. oldalon, melyben heti bontásban összeszedtük a feladatok listáját.
  • A karácsony a család ünnepe, de ne csak az örömben osztozzunk. A munkából is vegye ki mindenki a részét! Vonjuk be az előkészületekbe a férjünket és a gyerekeket is! Állapodjunk meg, ki mit vállal be a menetrendből.

Tegyük félre a sérelmeket!

Tetszik, vagy sem, adventkor, karácsonykor nehéz elkerülni a nagy családi találkozásokat. Előfordul – főleg, ha nagy a família –, hogy valakivel összetűzésbe kerültünk korábban, esetleg nem igazán találjuk a közös hangot. Próbáljunk meg úrrá lenni az ellenszenvünkön, sértettségünkön. Függetlenül attól, hogy az anyósunk kritizálja az ételt, esetleg a sógorunk politikai nézeteivel nem értünk egyet, vagy a szingli unokahúgunk hallani sem akar gyerekről, amit a nagyszülők előszeretettel a kritizálnak. Érdemes a találkozó előtt tisztázni a dolgokat. Jelentsük ki kerek perec, hogy karácsonykor nem akarunk vitázni, veszekedni, ezért a problémás témákat kerülni szeretnénk. Akinek nem ízlik az étel, keressen magának olyat, amit szívesen megeszik, a politikai csatározásokat hagyjuk meg máskorra, és a nevelő célzatú hegyibeszédek sem az ünnepi asztalhoz valók.

Tudatosítsuk mindenkiben, hogy most kizárólag a családról, a szép emlékekről stb. vagyunk hajlandók beszélgetni. Ha pedig valaki megszegi ezt a szabályt, akkor próbáljuk meg más irányba terelni a témát.

Tovább kell lépni

Mindenki fejében él egy valós vagy megszépült emlék a régi, meghitt karácsonyokról. Ám nem jó, ha azt akarjuk, hogy minden ugyanúgy történjen, mint egykor. Legyünk rugalmasak! Nemcsak egy módja van annak, hogy jól teljenek az ünnepek. Próbáljuk meg az adott helyzetből kihozni a legjobbat. Ki tudja, lehet, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak az lesz a legszebb emlék, a legvidámabb pillanat, ha a bejglit kiskanállal kell megenniük.

Lazítás

Az ünnepi előkészületek közepette különösen fontos a testi-lelki harmónia megőrzése. Iktassunk be a teendőink közé rövid kikapcsolódást is stressz­levezetésnek. Menjünk el úszni, szaunázni, vagy egyszerűen sétáljunk a párunkkal egyet akkor is, ha csípős hideg az este.

Tényleg megéri?

Valamin megsértődtünk? Esetleg összezördültünk a párunkkal? Próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat! Minél jobban belelovaljuk magunkat a veszekedésbe, annál nehezebb lesz a rossz hangulattól megszabadulni. A legjobb, ha ilyenkor kicsit elvonulunk, átgondoljuk, vajon megéri-e a vita? Néha engedhetünk az elvekből. Ha pedig mi bántottuk meg a másikat, legyen elég bátorságunk bevallani, hogy hibáztunk. Egy bocsánatkérés, egy ölelés csodákra képes.

Szöveg: Kovács Vera

Fotó: Adobestock

Címkék: