Lélek

Pinokkió nyomában: honnan tudhatjuk, hogy hazudnak nekünk?

Volt már olyan érzése, hogy akivel beszélgetett, az nem mondott önnek igazat? Elárulunk egy titkot: a legtöbbször helyes a megérzés. De hogy milyen figyelmeztető jelekre kell pontosan figyelni, arról a testbeszéd-szakértőt kérdeztük.

Bár a testbeszédünkben vannak olyan gesztusok, amelyek akár hazugságra is utalhatnak, nincs olyan egyértelmű jel, ami minden kétséget kizáróan leleplezi, hogy az illető épp nem mond igazat. „Egy jel nem jel” – figyelmeztet Bíró Nóra testbeszédszakértő, a Master of Sales Training alapítója, aki azt is javasolja, hogy keressünk legalább három olyan jelet, amelyik gyanús, és valahogy nem illik az illető szavai és gesztusai közé. Ezenkívül mindig több oldalról vegyük szemügyre az adott helyzetet. Lehet, hogy a másik nem hazudni akar, csak udvariasságból nem mondja ki a teljes igazságot, vagy pusztán kényelmetlenül érzi magát az adott helyzetben, társaságban, ezért tűnik feszültnek. Épp ezért, bár a zsigeri megérzéseink sokszor helyesek, érdemes mindig mérlegelni, hogyan reagálunk.

Összhang vagy zavartság?

A legelső, amit érdemes figyelni, hogy az illető komfortosan érzi-e magát az adott beszélgetésben. Az idegesség, a látható feszültség utalhat arra, hogy nem mond igazat, de nem mindig lehet perdöntő bizonyítéknak tekinteni – lehet, hogy épp csak élete egy stresszes periódusát éli. Az is fontos kérdés, hogy amit mond, az összhangban van-e azzal, ahogy mondja. „Ha a gesztusai ellentétesek a mondatainak a tartalmával, például szóban egyetért velünk, de közben finoman ingatja a fejét, akkor könnyen lehet, hogy mást gondol, mint amit a szavai kifejeznek” – figyelmeztet a szakértő.

A megváltozott viselkedés

„Ha valaki nem mond igazat, általában kissé megváltozik a viselkedése a korábbihoz képest, így érdemes figyelnünk a kizökkenés jeleire. Ha valaki eddig nyitott, befogadó pozícióban állt vagy ült velünk szemben, de hirtelen hátradől, és összefonja a karját, vagy elkapja a tekintetét, akkor könnyen lehet, hogy nem szeretné, ha hazugságon érnénk. Az is jel lehet, ha hirtelen egészen más érzelem fut át az arcán, mint amit a mondatai kifejeznek, vagy az arcjátéka kis fáziskéséssel követi a szavait. Például bizonygatja, hogy nagyon tetszik neki az ajándékunk, de a mosoly csak picivel később jelenik meg az arcán, és csak a szája mosolyog, a szeme nem” – hívja fel a figyelmet a részletekre Bíró Nóra.

Hová téved a keze?

Ha egy kisgyerek füllent, ösztönösen a szája elé kapja a kezét – felnőttkorra finomodik a taktikánk, de az sokszor előfordul, hogy aki nem mond igazat, megérinti az orra környékét, a szemét vagy a homlokát. Különösen a rövid idő alatt többszöri orrérintés lehet feltűnő, ezt a szakemberek „Pinokkió-effektusnak” is nevezik. A fül, a nyak dörzsölése, az ékszerek babrálása is zavart, bizonytalanságot tükrözhet, amelynek akár az is lehet az oka, hogy az illető nem azt mondja, amire valójában gondol. Az is árulkodó lehet, ha hirtelen elrejti a kezeit, például zsebre teszi, vagy a háta mögött fonja össze, különösen, ha ez általában nem jellemző rá.

Hadarva vagy ööö-zve

A beszélgetőpartnerünk hangszíne és a beszéd tempója is figyelmeztethet a hazugságra. Ha a korábbihoz képest hirtelen magasabb lesz a hangja, vagy felgyorsul a nyelve, esetleg a mondat közepén kifogy a levegőből, az mind a kényelmetlen érzéseinek a jele. Ahogy az is, ha túl sok szünetet tart beszéd közben, vagy túl sokszor hümmög, ööö-zik, miközben velünk beszélget.

Gyanús a beszédstílusa

Bár eddig elsősorban a testbeszédről volt szó, a szavakról sem érdemes megfeledkezni. Aki nem mond igazat, az vagy igyekszik rövidre fogni a mondandóját, hogy minél kevesebb részlet buktathassa le, vagy alaposan kidolgozza a történetet, így sokkal több részletet oszt meg velünk, mint az logikus lenne. Különösen gyanús lehet, ha a történetet többször is pont ugyanúgy, ugyanazokkal a szavakkal mondja el, mintha betanulta volna. Aki nem mond igazat, gyakrabban ismétli meg szóról szóra a kérdésünket, mintha ezzel is hangsúlyozni akarná az igazát – és gyakrabban használja az „őszintén”, illetve a „hadd legyek veled őszinte” kifejezéseket is. A füllentő sokszor meséli el úgy a történetét, hogy ne ő, hanem mások legyenek a középpontjában – ezzel is mintegy elhatárolva magát a hazugságtól.

Ha valami tényleg nem stimmel…

Mi a teendő akkor, ha az előbb felsorolt jelek alapján gyanút fogunk? Ahelyett, hogy egyből megvádolnánk a másikat, érdemes finoman visszakérdezni, hogy jól értettük-e, amit mondani akar, hiszen akkor még mindig szükség van egy megerősítésre. „Néha elég csak annyi, hogy: Valóban így gondolod?” – javasolja Bíró Nóra. Az is okos megoldás lehet, ha megkérjük, mondja el még egyszer, részletesebben a dolgot, mert nem értettük teljesen. Ilyenkor érdemes tovább figyelni a bizonytalanságot sugalló jeleket – de az is árulkodó lehet, ha az illető megpróbál gyorsan témát váltani. Szakértőnk azt vallja, ha jól olvassuk mások testbeszédét, és gyanú esetén rákérdezünk, hogy a másik valóban úgy gondolja-e a dolgokat, ahogy mondta, akkor egy sokkal őszintébb világban élhetünk.

Fotó: Adobestock