Lélek Riportok

Nem lehet eleget beszélni róla: így csapnak le a nagyikra az unokázós csalók

A legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb emberekre specializálódnak a bűnözők, akik pillanatok alatt zavarják össze a kétségbeesett időseket, így csalva ki belőlük pénzt és értéktárgyakat. Utána pedig marad a szégyenérzet, amit többen sosem tudnak feldolgozni.

„Újabb unokázós csalót fogott el a rendőrség” – számos ilyen szalagcím található az interneten, évekre visszamenőleg. Merthogy ezek a bűnözők sajnos nem pihennek, és bár idén márciusig sikerült felszámolni az erre a csalásra specializálódott bűnszervezeti csoportokat, sajnos mindig újabbak alakulnak a könnyen bezsebelhető, nagy összegű pénz reményében. Ezek az emberek az egyik legvédtelenebb korosztályra, az idős emberekre, és közülük is leginkább az egyedül élőkre vadásznak.

Amikor lemegy a nap

A módszerük igen változatos, de minden esetben egy telefonhívással indul – jellemzően az esti, éjszakai órákban –, amikor is elmondják, hogy a hívott fél unokája, gyermeke, keresztgyereke bajba került, de egy nagyobb összegű pénzzel kihúzhatják a bajból. Sőt, az is előfordul, hogy a telefon másik végén az „unoka” jelentkezik be, aki természetesen az egyik csaló, aki kihasználva a hívott fél zavartságát, könnyen csőbe húzza. Az esti órák még alkalmasabbak a megtévesztésre, hiszen ha valakit felébresztenek álmából, hirtelen azt sem tudja, mi történik, és nem képes felmérni a hívás valódiságát. Ha azt hinnénk, hogy ez függ iskolai végzettségtől vagy tájékozottságtól, tévedünk, többdiplomás, több nyelvet beszélő idős ember is akadt már horogra.

A telefonáló profin játssza a szerepét.

Általában ezzel a mesével áll elő:

Az unoka balesetet okozott, és mivel ő volt a hibás, a rendőrség felelősségre fogja vonni. Az illető azt ígéri, ha az idős hozzátartozó pénzt ad a károsultnak, az nem tesz feljelentést, így a gyerek megússza a dolgot. Előfordul, hogy ügyvédnek vagy rendőrnek adja ki magát, esetleg biztosítási szakembernek.

A vonal másik végén azt állítják, az unoka drogügyletbe keveredett, és arra kell a pénz, hogy az ügyvéd tisztára mossa.
A telefonáló bírósági vagy végrehajtói iroda munkatársának adja ki magát, aki azt mondja, végrehajtás van érvényben egy nagyobb összegű tartozás miatt. A pénzt azonnali átutalással kérik, és ha a hívott fél ennek nem tesz eleget, rátörik a lakást, és ők maguk veszik magukhoz a tartozás fejében talált pénzt, értéktárgyakat.

Zacskóban dobta ki a pénzt

A bűnügyi csapatban mindenkinek le van osztva a szerepe: megvan, hogy ki szerez autót, ki tünteti el az eset végén, ki veszi át a pénzt, és ki az, aki végül átadja a megrendelőnek – közben pedig mindenki leveszi belőle a saját részét. Olyan eset is előfordult, hogy mivel nem volt az idős ember lakásán elegendő készpénz, az egyik tag elkísérte a legközelebbi bankautomatához, együtt levették az összeget, majd hazakísérte a sértettet. Rendőrségi jelentések szerint a legmagasabb kicsalt összeg 20 millió forint volt, amit zacskóban dobott ki az idős, megfélemlített áldozat a ház mellett várakozó futárnak. Az elkövetők a „bűnszervezet” minősítés miatt akár 15-20 évre is rács mögé kerülhetnek, de még ez sem tántorítja el az újonnan összeállt bandákat.

Egy éjszaka 350 hívás

A csalás kifejlesztését egy len­gyel nemzetiségű, Németországban élő férfihoz kötik, a módszer szinte egész Európá­ban nagyon hamar elterjedt. A fővárosban 2014-ben bukkantak fel az első unokázós csalók. A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, dr. Pál Adrián rendőr alezredes a Radar című műsor tavaszi adásában elmondta, hogy először a telefonkönyvből hívták fel az özvegyeket. Volt olyan éjszaka, hogy közel 350 hívást indítottak, de mindössze két akció­juk zárult sikerrel. 2017‑2018 között több olyan csoport alakult, amelyet kizárólag erre a bűncselekmény-típusra építettek fel. 2018-ban 1300 unokázós bűncselekményt hajtottak végre az elkövetők, a kicsalt összeg pedig 620 millió forintra rúgott, és azóta is sorra kapnak hason­ló bejelentéseket. Már idén is számos ilyen esetről lehetett hallani, de a tájékoztatásnak hála, egyre kevesebben dőlnek be a csalóknak.

A színész anyukáját is megpróbálták átverni

Az Oscar-díjas Deák Kristóf író-rendező új filmje, az Unoka éppen ezt a témát dolgozza fel, és augusztus óta már a Netflix streamingszolgáltatón is megnézhető. Az apropót az adta, hogy a rendező nagyszüleitől is ezzel a módszerrel csaltak ki pénzt. Az akkor kilencvenéves nagypapáját húsz percen keresztül azzal gyötörték, hogy a balesetet szenvedett fia a halál szélén van, de ha fizet, segíthet rajta. Az eset sajnos nem egyedi, és mint a rendező elmondta, több hasonló sztorit gyúrt össze egy történetbe. A legrosszabb minden esetben az, hogy ezek az idős emberek utána olyan megalázottságot éreznek, ami az életük végéig kísérti őket. A film egyik kulcsszereplője, Jordán Tamás – ő játssza a tőrbe csalt nagyapát – családjában is felbukkantak már unokázós csalók.

Akkor egy férfi így szólalt meg a telefonban: „Szia, anya, Tamás vagyok! Nagyon nagy baj van, az a kérésem, hogy…” A mondatot már nem tudta folytatni, ugyanis a művész anyukája rögtön tudta, hogy csalás van a háttérben, a fia ugyanis soha nem szólította anyának, így tehát a szélhámos hoppon maradt.

Szerencsére van, aki azonnal kapcsol, és végül ő „nevet a végén”. Egy idős hölgy, miközben az elkövetőkkel arról egyezkedett, hova küldjék a taxit, amivel elmehet az automatához, már hívta is a rendőrséget, így azok egyidőben értek a házhoz. A happy end végződésű esetekből van kevesebb, ezért sem elég még sokadszor is beszélni a témáról, és minél több idős embert felkészíteni erre a csalásfajtára.

5 + 1 fontos tudnivaló, ha valaki ilyen hívást kap

  1. Tegyünk fel személyes kérdéseket a telefonálónak, amelyek az érintett családtagra vonatkoznak! Például: Mikor találkoztak utoljára?, Mikor és hol született pontosan?, stb.
  2. Szakítsuk meg az idegentől érkező hívást, és azonnal hívjuk fel az említett hozzátartozót!
  3. Ne hagyjuk, hogy sürgessenek a telefonban, próbáljunk nyugodtak maradni! Fontos tudni, hogy külföldön is elvégeznek életmentő műtétet anélkül, hogy azonnal fizetnénk érte.
  4. Hivatalos személy – mentő, rendőr, tűzoltó – soha nem kérhet pénzt azért, hogy segítsen egy bajbajutottnak. Ne dőljünk be!
  5. Megelőzésképpen beszéljünk meg egy kódot, jelszót a családtagokkal, és azt kérjük a telefonálótól.

+ 1. Értesítsük a rendőrséget a 107 vagy 112-es segélyhívó számon!

Szöveg: Sinkó Edit

Kiemelt kép: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete