A napi munka, a sport, de még a szellemi tevékenység is kimerítő lehet. A kikapcsolódás és a pihenés lényege éppen az, hogy feltöltsük az energiaraktárainkat, és másnap újult erővel foghassunk a mindennapi tevékenységeinkhez. Azt azonban már nem szabad természetesnek venni, ha a fáradtság állandósul, és akár a hétköznapjainkat is tönkreteszi. Ilyenkor utána kell járni, mi lehet a tartós kimerültség oka, és mit tehetünk azért, hogy ez megszűnjön.
Túlvállalásból kiégés
A fáradékonyságot sokszor egyszerűen az váltja ki, hogy nem jól mérjük fel a teljesítőképességünket, vagy az életmódunk nem adja meg a testünknek azt, amire szüksége van. Aki például rendszeresen túlvállalja magát, nem hagy elegendő időt a kikapcsolódásra és nem alszik eleget, annál előbb vagy utóbb fellép a tartós fáradtság, sőt akár a komoly kiégésig is eljuthat. A sok koffein fogyasztása is kimerültséghez vezethet, hiszen a testünket nem lehet serkentőszerekkel a végtelenségig túlmunkára késztetni. Egészségtelen étrend vagy épp túlhajtott fogyókúra mellett nem jutunk hozzá az aktivitáshoz szükséges tápanyagokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, így könnyebben elfáradunk. Elegendő folyadék hiányában is kimerülhetünk. De állandósuló enerváltsághoz vezethet a túlsúly, a mozgásszegény életmód és a cigaretta, valamint az alkohol rendszeres élvezete is.
Milyen betegségek okozhatják?
„Egyes betegségek tünete is lehet a kimerültség – mondja dr. Nagy Judit foglalkozás-egészségügyi szakorvos, háziorvos, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója. – Az olyan felszívódási zavarok, mint a gluténérzékenység esetén a beteg szervezete fontos ásványi anyagokból (például magnéziumból, cinkből) és vitaminokból is hiányt szenvedhet. De jelezhet ez a tünet pajzsmirigybetegséget, például pajzsmirigy-alulműködést, autoimmun pajzsmirigy-gyulladást is. A krónikus vérszegénységnek, illetve más vérképzőszervi és daganatos betegségeknek, illetve egyes akut, lázzal járó fertőző betegségeknek, krónikus fertőzéseknek, gyulladásoknak (pl. Lyme-kór) is lehet jelzője az állandó kimerültség. Szív-, tüdő- és májbetegségekről, húgyúti fertőzésekről, alvási apnoéról, valamint az egész szervezetet megterhelő betegségekről, mint a fájdalmakkal járó fibromyalgia is árulkodhat ez a jelenség.”
A depressziósok is átérzik a fáradtság mélységeit, sőt egyes gyógyszerek (például nyugtatók, antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők, allergia elleni szerek) mellékhatásaként is jelentkezhet tompultság, álmosság. A betegek egy része pedig a Covid-fertőzés elhúzódó utóhatásaként tapasztalja meg ezt a kellemetlenséget. „Javasolt belgyógyászati vagy háziorvosi vizsgálaton részt venni, és szakember irányításával legalább egy rutin labort elvégeztetni. Ebben szerepeljen kiegészítésként gyulladásos paraméter (CRP), valamint pajzsmirigyhormon-ellenőrzés (TSH) is. Megnyugtató, ha a székletvérlelet is negatív. A háziorvos vagy belgyógyász fizikális vizsgálata és kikérdezése alapján további kivizsgálás is ajánlatos lehet: például mellkasröntgen, hasi ultrahang vagy kardiológiai kontroll szívultrahanggal” – sorolja az orvosi teendőket szakértőnk.
A rejtélyes CFS
A nem múló, súlyos kimerültségnek azonban van egy másik esete is, ez ma már külön kórképként szerepel az orvosi szakkönyvekben. A CFS betűszó az angol Chronic Fatigue Syndrome, azaz krónikusfáradtság-szindróma rövidítése. Ez a diagnózis azokra az esetekre illik, amikor a testi és mentális energiahiány nem javul pihenésre, alvásra. Terhelésre rosszabbodik, és olyan mértékű, hogy a napi tevékenységek elvégzését komolyan akadályozza, ráadásul tartósan, legalább hat hónapon keresztül fennáll. A betegek egészen másképp írják le ezt a típusú kimerültséget, mint a korábbi fáradt állapotaikat: olyasmiként, amihez foghatót régebben nem tapasztaltak, és ami gyakran akár ágyba is kényszeríti őket. Gyakran figyelnek fel rá, hogy akkora terheléstől is kidőlnek, amekkorát régebben egészen könnyedén toleráltak volna.
„A sem az életmóddal, sem pedig kimutatható betegséggel nem igazolható nagy mértékű fáradtságon kívül a CFS-ben szenvedő betegek izom- és ízületi fájdalmakat, gyomorfájást, puffadást, hasmenést, hányingert, torokfájást is tapasztalhatnak. Van, hogy túlérzékenyekké válnak a fényre, hangokra, esetleg bizonyos ételekre vagy az alkoholra. Az alvás sem pihentető számukra, vagy épp akármilyen álmosak, nem alszanak jól. Ebből egyenesen következnek a pszichés tünetek, a depresszió, az ingerlékenység, a koncentrációzavar, az agyi köd. De akár egyensúlyproblémák, sőt a testhőmérséklet ingadozása, vagy a vérnyomás esésével társuló szívfrekvencia-növekedés is előfordulhat” – ismerteti a tüneteket dr. Nagy Judit.
A CFS éppen azért rejtély, mert a beteg életmódja sehogyan sem igazolja. Kiváltó okáról az orvosok is keveset tudnak. Van, aki szerint vírusfertőzésre, más elméletek szerint az immunrendszer zavarára, megint mások szerint hormonális vagy pszichés okokra vezethető vissza a kialakulása.
Cél: a jó életminőség
„Ilyenkor is érdemes a háziorvos felkeresésével kezdeni a helyzet tisztázását. Ha ugyanis kiderül, hogy az állandó kimerültség hátterében mégis betegség vagy életmódbeli magyarázat áll, erre van specifikus kezelés. Ha viszont semmilyen konkrét kiváltó ok nem igazolódik, akkor az a cél, hogy az egyes tüneteket csökkentsék, és így a beteg visszanyerhesse a megszokott életminőségét – teszi hozzá a doktornő. – Sokszor kognitív viselkedésterápia, speciálisan összeállított, fokozatos mozgásprogram, a tünetek, például a fájdalom vagy a hányinger gyógyszeres kezelése, illetve az életmódváltás együtt vezet eredményre. Fiatalok esetén különösen nagy az esély a betegség teljes leküzdésére.”
Fotó: Adobestock
