Akár égi jelnek is tekinthető, hogy Joseph Ratzinger édesapját Józsefnek, az édesanyját pedig Máriának hívták, mint Jézus szüleit. Ráadásul húsvét szombatján, nagyszombaton született.
„Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték »húsvét éjszakáját«. Egész életemre meghatározó eseménynek tartom, hogy az újonnan szentel víz első kereszteltje lehettem” – írta önéletírásában.
Gyermekkorát az osztrák határ közelében fekvő Traunsteinben töltötte, és egészen kicsi fiúként még kőműves szeretett volna lenni. Aztán ötéves korában az utcán meglátott egy bíborost, aki épp a templomba igyekezett. „Ki az a bácsi?” – kérdezte a szüleit. A válaszukra pedig ennyit mondott: „Ha nagy leszek, én is bíboros akarok lenni.”
Tizennégy éves volt, amikor besorozták a hitlerjugendbe, és Magyarországra vezényelték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania. A kamasz fiú megszökött a seregből, bujkált majd amerikai fogságba került. Amikor kiengedték, bátyjával, Geroggal együtt belépett a katolikus szemináriumba.
Egy nővérük volt, Maria, aki a szülei halálos ágyán megfogadta, hogy élete végéig gondját viseli két öccsének. Az ígéretét komolyan vette, s mindenek elé helyezte a testvéreit. Még saját családot sem alapított, csakhogy velük lehessen.
„A három testvér a második világháború borzalmai után félt családot alapítani – árulta el a pápa házvezetőnője, és legfőbb bizalmasa újságíróknak. – Nem bírták elviselni a gondolatot, hogy esetleg ismét elveszíthetnek egy számukra fontos embert.”
Persze Joseph Ratzingerben is felmerült a gondolat, milyen jó lenne, ha gyerekeivel játszhatna, nézhetné, ahogy felnőnek. Erről egyszer ő maga is beszélt, s meglehetősen óvatosan fogalmazott.
„Megérintett a gondolat, amikor az ismerőseimet, a barátaimat láttam a csemetéikkel.”
Mindenesetre huszonnégy évesen már határozott elképzelése volt Josephnek a jövőjéről. Testvérével együtt egy napon szentelték pappá, s karrierje innen töretlenül ívelt fölfelé. Ennek ellenére ismerősei állítják, hogy mindig ugyanaz a jólelkű, igazságszerető és jó humorú férfi maradt, akit gyerekként megismertek.
Kezdetektől fogva elhivatott pap volt, és nagyon fontosnak érezte, hogy másokat is tanítson. Tíz nyelven beszél, s 24 évesen lett egyetemi docens, 31 évesen professzor. Világ életében rajongott az irodalomért és a zenéért. Ugyanakkor mindig nagyon szerényen élt: bíborosként például csupán kétezer euró volt a fizetése, ami Nyugat-Európában alig több a minimálbérnél. Csak összehasonlításul: a hivatalból kirendelt a sofőrje száz euró híján ugyanennyit keresett.
Soha nem felejtette el a szülőföldjét. Rómában is felkutatta a legjobb tiroli éttermet, mert a hasát híresen nagyon szerette. Imádott sörözni, kolbászt és gőzgombócot enni. A házvezetőnőjétől, aki a nővére halála után a gondját viselte, hetente legalább egyszer almás rétest kért.
Aztán az egész világot meglepte a hír 2013 februárjában, hogy 1,2 milliárd katolikus hívő legfőbb pásztora, Róma püspöke február 28-án elhagyja tisztségét, erre ugyanis közel 600 éve nem volt példa. A sajtóban máris különböző találgatások jelentek meg a lemondás okaként, maga Őszentsége az egészségi állapotára való hivatkozással áll fel Szent Péter trónjáról. 85 éves volt ekkor.
Egyházfői tevékenységét méltatták, de kritika is érte nem egyszer. A világ azonban soha nem felejti el, hogy ember is volt, nem csak egyházfő, aki egyháza által elkövetett bűnökért is képes volt bocsánatot kérni.
Lemeze is megjelent
Nyolcvankét éves korában Benedek pápa modern eszközökkel hirdette az igét. Saját weboldala volt, regisztrálta magát egy nemzetközi közösségi portálon, a Facebookon és lemezt jelentetett meg. Kiadója pedig korábban Michael Jackson, Lady Gaga, az Aerosmith, Elton John és még számos nagynevű sztár albumát megjelentette.
A Geffen Records lemezcég szerint a pápa sikere garantált volt. „Világszerte közel egymilliárd katolikus él, ha csak a hívek tíz százaléka vásárolja meg a lemezt, máris óriási bevételt hoz” – mondta a kiadó vezetője, aki hozzátette, nem csak üzleti megfontolásból vágtak bele a felvételekbe, hanem mert lenyűgözte őket a pápa hangja. Az egyetlen nehézséget csupán az okozta, hogy XVI. Benedek nem akart Los Angelesbe utazni, hogy egy profi stúdióban rögzítsék az egyházi énekeket, ezért a Vatikánban, a Szent Péter Bazilikában vették fel a hanganyagot. „A bazilikának ugyan csodálatos az akusztikája, de a rögzítést nehezebb volt megoldani, mint egy erre kialakított stúdióban” – mondta David Lawrence Geffen.
A lemez megjelenése óta a szent atyát „popestarnak”, becézték, ami az angol pápa és sztár szavak ötvözete. Ám Benedek pápa sietve leszögezte, hogy esze ágában sincs popsztárnak állni. A megjelent Alma Mater című albumán csakis egyházi énekek és imákhallhatóak, öt különböző nyelven, a bevételt pedig jótékony célra fordították.
Képek: GettyImages
