Mit nevezünk magas érzelmi intelligenciának? Azok az emberek rendelkeznek vele, akik ismerik magukat, tisztában vannak a képességeikkel, korlátaikkal, jól kezelik a saját érzelmeiket. Az önismeret magas foka azt is jelenti, hogy másokat is képesek megérteni, és jól kommunikálnak.
Mindezek a tulajdonságok pedig a családtagjaikkal, barátaikkal és munkatársaikkal fenntartott kapcsolataikat is sikeressé teszik. De mit tesznek ők másként? Mutatjuk!
1. Megélik az érzelmeket
Nem tesz jót az egészségünknek, ha nem tudjuk kimutatni vagy akár csak megélni a dühöt, a bánatot, az örömöt, a lelkesedést. Ha elnyomjuk az érzelmeinket, akkor elégedetlenek, feszültek, levertek lehetünk, és még a testünknek is sokat ártunk.
Aki képes a saját érzéseit a helyükön kezelni, annak sokkal több energiája, ereje marad a mindennapokra. Az az erőforrás ugyanis, amit nem kell a folytonos színjátékra fordítani, segít a problémáik megoldásában.
2. Észrevesznek másokat
A magas érzelmi intelligenciával rendelkezők észreveszik, ha a körülöttük élők például szomorúak, feszültek, és képesek reagálni is erre. Bele tudják képzelni magukat az adott helyzetbe, problémába, így igyekeznek segíteni annak megoldásában. Nem bagatellizálják a másik baját, nem arra biztatják az illetőt, hogy legyen már túl rajta.
Ehelyett meghallgatják, és megpróbálják megérteni őt, illetve azt, hogy a gondokkal küszködőnek miért jelent nehézséget az adott szituáció.
A legjobb kérdés ilyenkor: „Mit tehetek érted?”, Mire van szükséged, hogy megoldd ezt a helyzetet?” Ezzel valóban segítünk, és nem akarjuk a saját megoldásunkat a másikra erőltetni. Mindez pedig bizalmat teremt, és megelőzi a félreérté-seket.
3. Kevésbé befolyásolhatók
Az érzelmi téren fejlett emberek ritkábban követik gondolkodás nélkül a csoportokat, nem jellemző rájuk az úgynevezett csordaszellem, és ritkábban hagyják, hogy egy közösség rossz irányba térítse őket.
Legyen szó közös ivászatról, pletykálásról, esetleg túlköltekezésről, a legtöbbször képesek rá nemet mondani. Könnyebben hoznak döntést, határozottan alakítják ki a saját véleményüket, ismerik a saját igényeiket, és képesek ezekhez tartani is magukat.
4. Szembenéznek a félelemmel
Az érzelmileg stabil emberek számára fontos a mentális jóllét, és ezért tudatosan tenni is képesek. Önmagukat is segítik azáltal, hogy nem hagyják, hogy a negatív gondolatok eluralkodjanak rajtuk. Ha pedig ez nem megy magától, akkor nem restek segítséget kérni.
Pontosan tudják, hogy nem lehet rettegésben élni, az állandó félelem nem segít a problémák megoldásában, ezért igyekeznek inkább szembenézni a rémisztő helyzetekkel.
(Forrás: Adobe Stock)
5. Határokat húznak
- Ismerik a saját korlátaikat, tudják, meddig mehetnek el anélkül, hogy túlterhelődnének.
- Képesek nemet mondani, ha valami nem komfortos vagy nem megfelelő nekik.
- Tudják, hogy attól, hogy saját magukra is tekintettel vannak, nem lesznek kevésbé szerethetők.
- Már csak azért sem, mert ha tesznek valamit, azt szívből teszik, nem az elvárások miatt.
- Tisztában vannak a saját értékeikkel, nincs szükségük állandó visszajelzésre másoktól, ennek köszönhetően pedig függetlenek és kevésbé manipulálhatók.
6. Nem akarnak mindent megváltoztatni
Nem jellemző rájuk, hogy mindent erőből akarnának a saját képükre formálni, inkább az adott helyzetekből próbálják a lehető legtöbbet kihozni. Ez nem egyfajta beletörődést jelent: átlátják a helyzetet, tudják, mi az, amit nem lehet vagy nem kell lecserélni.
Ahelyett, hogy ezen siránkoznának, bosszankodnának, megpróbálják a jót, a szépet, esetleg a kihívást meglátni a dologban, illetve azt a pontot, amire van ráhatásuk. Ennek köszönhetően elégedettebbek, boldogabbak, mint azok, akik mindenben megoldandó problémát látnak.
7. Elfogadják az építő kritikát
Tisztában vannak vele, hogy senki nem tökéletes, így ők sem. Az építő jellegű tanácsokat nem bántásként értékelik, hanem lehetőségként, amely segíti a fejlődésüket. Azt viszont már maguk döntik el, hogy az észrevételt megfogadják, vagy sem, hiszen – ahogy már említettük – befolyásolni kevéssé lehet őket.
A bántó megjegyzések persze nem hagyják őket érintetlenül, de ilyenkor nem azt kérdezik elsőként, hogy „kinek van igaza?”, hanem azt, hogy: „mi történik itt valójában? Kiről szól ez az egész?” A számukra sértő viselkedést azonban ezzel együtt sem hajlandóak tolerálni.
Fotó: Adobe Stock
