Ősszel elég egy szelesebb nap, és hiába nincs nagy fa a kertedben, reggelre mégis vastag levélszőnyeg boríthatja a füvet, a teraszt vagy a kocsibeállót. Ez különösen akkor lehet bosszantó, ha a sok levél a szonszéd fájáról hullik át. De vajon mi a teendő ilyenkor, kinek kell összeszednie az avart, és kérheted-e a szomszédot arra, hogy takarítsa el, ami az ő fájáról került hozzád?
A német Utopia cikke ugyanezt a hétköznapi konfliktust járja körül, ám a német szabályok természetesen nem alkalmazhatók automatikusan Magyarországon.
A hazai helyzetet elsősorban a Polgári Törvénykönyv és a szomszédjogi törvény alapján kell megítélni. És van egy fontos különbség: a magyar jogban nincs olyan egyszerű szabály, hogy a szomszéd fájáról lehullott levelet minden esetben a fa tulajdonosának kellene eltakarítania.
Szomszéd fájáról hullik a levél: ki takarítja el?
A magyar szabályozás alapja, hogy szomszédként bizonyos zavaró dolgokat el kell viselned. A Ptk. tulajdonjogi szabályai között jelenik meg az az általános elv, amely szerint a tulajdonos a tulajdonjog gyakorlása során köteles tartózkodni attól a magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Ez azért lényeges, mert önmagában abból, hogy a szomszéd fájáról levelek hullanak a kertedbe, nem következik automatikusan, hogy jogellenes állapot áll fenn, vagy a szomszéd köteles nálad összegereblyézni az avart.
A szomszédjogi ügyekkel foglalkozó Jegyző és Közigazgatás szakmai cikkében Gaál János birtokvédelmi ügyintéző is arra mutat rá, hogy a szomszédjogi szabályozás lényege az egymással ütköző érdekek összevetése. Vagyis, néhány zsáknyi őszi levél bosszantó lehet, de a levél eredete önmagában még nem dönti el a jogvitát.
Átlógnak a szomszéd faágai? Itt már más a szabály
A lehulló leveleknél jóval egyértelműbben fogalmaz a magyar jog az áthajló ágakról és az átnyúló gyökerekről. A szomszédjogokról szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 5. §-a szerint csak akkor vághatod le a szomszédos ingatlanról áthajló ágakat vagy az átnyúló gyökereket, ha azok akadályozzák az ingatlanod rendes használatát, és a növény tulajdonosa a felhívásod ellenére sem távolítja el őket.
Ez fontos feltétel. Vagyis az, hogy egy ág egyszerűen átnyúlik a kerítésed fölé, még nem jelent korlátlan jogot arra, hogy gondolkodás nélkül levágd. Sőt, ha gyümölcsfáról van szó, a gyümölcsöt sem szedheted le.
A határvonalon álló fa esetében szintén külön rendelkezik a törvény. Ha a növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, kárt okoz vagy kárral fenyeget, és a probléma másképpen nem oldható meg, az érintett tulajdonos követelheti, hogy a növényt közös költségen távolítsák el.
Ez is érdekelhet:
A szomszéd gyümölcse a kertedbe esett? Arra külön szabály van
Érdekes módon a jog a lehullott terméssel sokkal konkrétabban foglalkozik, mint a falevéllel. A szomszédjogi törvény 3. §-a kimondja, hogy az ingatlanodra a szomszédos ingatlanról áthullott terményt akkor szedheted fel, ha a növény tulajdonosa annak beszedését elmulasztotta. Ha pedig egy növény pontosan a két telek határvonalán áll, a növény és annak termése egyenlő arányban illeti meg a két ingatlan tulajdonosát.
A Jogászvilág szaklap szerint az áthulló terményre vonatkozó szabály mögött éppen az áll, hogy attól, hogy egy gyümölcs átkerül a szomszéd földjére, a növény tulajdonosának tulajdonjoga nem vész el automatikusan.
Visszadobhatod a leveleket a szomszéd kertjébe?
Ha rendszeresen nagyon nagy mennyiségű lomb érkezik hozzád, vagy az áthajló ágak, gyökerek már az ingatlan rendes használatát is akadályozzák, érdemes először a szomszéddal rendezni a helyzetet. Az ágak és gyökerek esetében pedig a törvény kifejezetten előírja a növény tulajdonosának előzetes felhívását, mielőtt a törvényben meghatározott feltételek mellett magad intézkednél.
Mi legyen a szomszéd fájáról lehullott avarral?
Az összegyűjtött levelekkel kapcsolatban egy másik szabályra is figyelned kell. Az avarégetés Magyarországon főszabály szerint nem olyan tevékenység, amelyet mindenhol szabadon végezhetsz. A 2026-os szabályozás mellett az számít, van-e az adott településen olyan önkormányzati rendelet, amely lehetővé teszi és szabályozza az égetést.
Ahol nincs ilyen helyi rendelkezés, ott az avar és kerti hulladék égetése tilos.
Ez azért is fontos, mert akár két közeli településen is eltérő előírások lehetnek. Mielőtt tehát meggyújtanád az összegyűjtött falevelet, mindig az adott önkormányzat aktuális rendeletét érdemes ellenőrizni. Az avar egy részét ráadásul nem feltétlenül kell hulladékként kezelned. A kertben megfelelő helyen felhasználhatod, illetve komposztálhatod is, így a bosszantó őszi levélből végül hasznos kerti alapanyag lehet.
A békés megoldás sokszor egyszerűbb
A szomszéd fája miatt kialakuló vita könnyen elmérgesedhet, miközben a magyar jog sem abból indul ki, hogy minden egyes áthulló levél automatikusan jogsértés. Ha csak a természetes őszi lombhullás okoz bosszúságot, érdemes először beszélni a szomszéddal. Ha viszont a növényzet már ténylegesen akadályozza a kerted vagy az ingatlanod rendes használatát, az áthajló ágakra és gyökerekre már konkrét törvényi szabályok vonatkoznak.
Egy dolgot azonban nem érdemes tenni: abból kiindulni, hogy ami átlóg vagy áthullik hozzád, azzal automatikusan azt csinálhatsz, amit szeretnél. A magyar szomszédjog ennél jóval árnyaltabb.
