Sokan már most számolgatják, mennyi érkezhet a bankszámlára januárban. Az első szám, amit érdemes megjegyezni, a 3 százalék: a 2027-es költségvetési javaslathoz kapcsolódó kormányzati tájékoztatás szerint januártól valamennyi nyugdíj ennyivel emelkedik.
Csakhogy lesznek, akik ennél jóval nagyobb változást láthatnak majd a havi összegben, míg mások csak az általános emelést kapják. A határvonal a jelenlegi tervek szerint 146 ezer forintnál húzódik az általános, 3 százalékos emelés után.
A változás hátterében a 2027-es költségvetési javaslat áll, amelyet a kormány október végén nyújtott be az Országgyűlésnek. Az Economx költségvetésről szóló összefoglalója szerint a tervezet 2027-re 3 százalékos fogyasztóiár-index-változással számol.
Nyugdíjemelés 2027: mindenki megkapja a 3 százalékot
A kormány október 31-i tájékoztatása szerint 2027 januárjától minden nyugdíj 3 százalékkal emelkedik.
Erre jön rá az alacsony nyugdíjaknál egy második lépcső, a sávos kiegészítő emelés.
Vagyis egy 200 ezer forintos nyugdíjnál a 3 százalékos januári emelés 6000 forintot jelent, így az összeg 206 ezer forintra nőne. Ehhez azonban a jelenlegi terv szerint már nem járna hozzá a kisnyugdíjasoknak szánt sávos pluszemelés.
Ez a mostani tervezet legnagyobb változása a korábbihoz képest.
Kik kapnak extra nyugdíjemelést 2027-ben?
Az extra emelésnél nem a mostani nyugdíjat kell nézni, hanem azt az összeget, amely a januári általános 3 százalékos emelés után alakul ki.
A kormányzati tájékoztatás alapján így nézne ki a rendszer:
- 108 ezer forint alatt: a nyugdíjat egységesen havi 120 ezer forintra egészítenék ki;
- 108-125 ezer forint között: további havi 12 ezer forint járna;
- 125-130 ezer forint között: további 10 ezer forint;
- 130-135 ezer forint között: további 8 ezer forint;
- 135-140 ezer forint között: további 6 ezer forint;
- 140-146 ezer forint között: az összeget egységesen 146 ezer forintra emelnék.
A kormány becslése szerint a nyugdíjminimum emelése és a sávos felzárkóztatás mintegy 455 ezer nyugdíjast érinthet.
Különösen nagy változást jelentene a legalacsonyabb összegből élőknek, hogy a jelenlegi 28 500 forintos nyugdíjminimum 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedne. A kormány korábbi részletes közlése szerint erre a nyugellátások emeléséhez 123 milliárd forintot biztosítana a 2027-es költségvetés.
Kik maradnak ki a jelentős pluszemelésből?
Itt érdemes pontosítani a címben szereplő „kimaradnak” szót: nem arról van szó, hogy ők egyáltalán nem kapnak nyugdíjemelést.
A jelenlegi tervek alapján azok, akiknek a nyugdíja az általános januári 3 százalékos emelés után meghaladja a 146 ezer forintot, nem részesülnek a 455 ezer embernek szánt sávos kiegészítő emelésben.
Ők az általános 3 százalékos emelést megkapják, az alacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatását szolgáló további havi emelés viszont már nem vonatkozik rájuk.
Ez azért lényeges különbség, mert két, egymásra épülő intézkedésről van szó. Először minden nyugdíjat megemelnének 3 százalékkal, majd az így kapott összeg alapján döntenék el, jár-e még további emelés.
Például aki az általános emelés után 130 ezer forintra jogosult, további 8 ezer forintot kapna, vagyis 138 ezer forintos havi ellátással számolhatna. Aki viszont már a 3 százalékos emelés után például 160 ezer forintot kap, annak nem járna ilyen második körös emelés.
(Forrás: Adobe Stock)
Farkas András: a rendszer most a legszegényebb nyugdíjasokra koncentrál
Az Economx részletes elemzésében Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója úgy értékelte a terveket, hogy a minimálnyugdíj emelésével és a 146 ezer forintnál kisebb nyugdíjak sávos kiegészítésével elsősorban a legszegényebb nyugdíjasokon próbálnak segíteni.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az inflációkövető emelés önmagában nem oldja meg a nyugdíjak és a keresetek közötti különbség növekedését. Az Economx másik cikkében arról beszélt, hogy a régebben megállapított nyugdíjak értékének relatív lemaradásához az is hozzájárult, hogy a nyugdíjakat az inflációhoz igazították, miközben a keresetek gyorsabban emelkedtek. Szerinte hosszabb távon olyan emelési rendszerre lenne szükség, amely a keresetek változását is figyelembe veszi.
A 13. havi nyugdíj megmarad, a 14. haviból egy heti összeg jön
A 146 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők tehát a sávos felzárkóztatásból maradnak ki, más juttatások azonban őket is érintik.
A kormány közlése szerint továbbra is kifizetik a teljes 13. havi nyugdíjat, és a tervek szerint megmarad a 14. havi járandóság első heti részének kifizetése is.
A 14. havi juttatás további fokozatos felépítése viszont nem szerepel a jelenlegi tervben. Farkas András szerint ez azokban kelthet csalódottságot, akik a korábbi kommunikáció alapján már nagyobb, kétheti pluszjuttatásra számítottak 2027-ben.
Nyugdíjas SZÉP-kártya is jön, de itt már 500 ezer forint a határ
A nyugdíjasoknál egy másik összeghatárra is érdemes figyelni. A kormány terve szerint 2027-ben megkezdődik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A hivatalos közlés szerint az új juttatás 2,2 millió embert érinthet, és azokhoz jutna el az első részlete, akik 500 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapnak.
A kártyán lévő pénzt pihenés mellett élelmiszerre és gyógyszerre is fel lehetne használni.
Farkas András úgy számol, hogy a fokozatos bevezetés következtében 2027-ben a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig 25 ezer forintos juttatáshoz juthatnak. Ez szakértői számítás, nem a kormány által közölt végleges összeg: a hivatalos tájékoztatás az első részlet kifizetését rögzíti, de annak pontos összegét még nem adja meg.
Így 2027-ben három külön határt érdemes fejben tartani:
- 146 ezer forintig jöhet szóba a sávos nyugdíjemelés,
- 500 ezer forint alatt a nyugdíjas SZÉP-kártya,
- az általános 3 százalékos januári emelés pedig minden nyugdíjat érint a most ismert kormányzati tervek szerint.
