Egészség Riport

Ha kilapítják a melleket a gépben, az káros lehet? Félelmek és tények a mammográfiáról

A címben feltett kérdésen túl még számos hiedelem él a köztudatban. Például, hogy csak idősebb nőknek kell szűrővizsgálatra menni, vagy hogy az ultrahang sokkal jobb megoldás a mammográfiánál. Radiológus szakembert kérdeztünk ezek igazságtartalmáról.

A statisztikák szerint ma Magyarországon minden nyolcadik nő találkozik élete során a mellrákkal. Rettenetes randevú ez, még akkor is, ha a gyakori ráktípusok közül ez az, amit ha időben észrevesznek, a legnagyobb eséllyel gyógyítható. „Az időben azt jelenti – hangsúlyozza dr. Ambrózay Éva radiológus, a MaMMa Egészségügyi Zrt. főorvosa –, hogy még klinikai stádiumban, azaz nem tapintható állapotú daganatként. Ahhoz, hogy ekkor diagnosztizálhassák, az egyetlen eszköz a szűrővizsgálat, azon belül pedig a mammográfia, amit a mellrák népbetegség voltához képest hazánkban ma is nagyon kevesen vesznek igénybe.”

Időzítsük a kevésbé érzékeny napokra
Ennek egyik oka a mammográfia körül keringő „legenda”, miszerint a vizsgálat egyrészt fájdalmas, másrészt, ha a röntgengép úgymond „összenyomja” a melleket, az akár rosszindulatú sejtburjánzást is elindíthat. „A vizsgálattól a mellek nem gyulladnak be, és nem okoz a szövetekben semmiféle károsodást – szögezi le dr. Ambrózay Éva. – Tény, hogy az a tíz másodperc, amíg a képek elkészülnek, nem kellemes, egy tízes skálán, mondjuk, ötös erősségűen rossz, de ez attól is függ, ki milyen testi és érzelmi állapotban érkezik a vizsgálatra. Egyrészt azt szoktam javasolni a hölgyeknek, hogy közvetlenül a menstruáció utáni napokban jöjjenek el, mert akkor kevésbé érzékenyek mellek. Másrészt, hogy igyekezzenek ellazulni, ne feszítsék be a hátukat, mert amikora páciensek utófájdalomról panaszkodnak, általában a feszültség miatt indult hátfájás sugárzik akár még napokon át az emlőkbe. Fontos tehát a tervezettség, a nyugalom megőrzése, így a betegség mammográfiával nagyon korai stádiumban kiszűrhető, és akár elkerülhető a hosszas, nehézségekkel teli gyógykezelés.”

40 év a legfontosabb korhatár
A mammográfiával kapcsolatban azt is sokat vitatják, mégis hány éves kortól ajánlott. Meddig elég az ultrahang és mikortól kell emlőröntgen-felvétel? A radiológus azt mondja, 40 év a legfontosabb korhatár. „Önmaga megnyugtatására, vagy mert, mondjuk, a családjában a nők hajlamosak az emlőrák kialakulására, fiatalabb korban is járhat valaki mammográfiai szűrésre. A 40 mégis fontos időpillanat, mert a statisztikák szerint az összes melldaganat 5%-a 40 alatt, 65%-a 40 és 65 év között, 30%-a pedig 65 év fölött alakul ki. A középkorú vagy változókorban lévő hölgyek tehát rendkívül érintettek, így a biztonságuk érdekében lényeges, hogy kétévente részt vegyenek a szűrővizsgálaton” – vázolja a szakértőnk. Majd hozzáteszi: a 45 éves kort betöltött nők automatikusan kapnak meghívót a vizsgálatra az állami egészségügyi rendszeren keresztül, de a tapasztalatok szerint csupán az érintettek 30%-a él ezzel a lehetőséggel.
Dr. Ambrózay Éva arra buzdít, ha behívnak bennünket a szűrésre, menjünk, mert a könnyű gyógyíthatóság legfontosabb feltétele a tünetmentesség.

Az ultrahang nem elég
Az emlőrák szűrésével kapcsolatosan az is gyakori tévhit, hogy az ultrahangvizsgálat kiválthatja a mammográfiát, illetve, hogy általa ugyanolyan pontosságú, hiteles lelet nyerhető. Ezt a tanulmányok cáfolják. A mammográfia az orvosi protokollokban az egyetlen elfogadott, az emlőrák szűrésére alkalmas diagnosztikai módszer. Az ultrahangos vizsgálatot kiegészítésként alkalmazzák, vagy 30 év alatti életkorban, amikor is az emlőrák előfordulási gyakorisága alacsony, és a panaszokat jórészt jóindulatú elváltozások okozzák. „Szűréskor maximum egy centis, de inkább néhány milliméteres elváltozásokat keresünk, ezt hívjuk klinikai állapot előtti szakasznak. Ennek kimutatására az ultrahang nem alkalmas, már csak azért sem, mert az így készült felvételek alapján egy rosszindulatú sejtképződés tűnhet jóindulatúnak is. Így hát, ha ultrahangon bármit látunk, ami nem odavaló, azt meg kell nézni mammográfia által is. Az ultrahang nem a diagnosztikában van nagy segítségünkre, hanem abban, hogy az elváltozásból történő esetleges mintavételkor annak pontos helyét meg tudjuk határozni.

Lényeges a gyakori önvizsgálat is
Az elmondottak alapján azt gondolnánk, ha kétévente elmegyünk mammográfiára, biztonságban vagyunk. Dr. Ambrózay Éva azonban azt mondja, ennél sajnos jóval árnyaltabb a kép. „Mivel vannak nagyon gyorsan kialakuló és agresszív módon terjedő daganattípusok is, fontos a gyakori önvizsgálat. Ha csomót tapintunk az emlőben, akkor is újra el kell mennünk mammográfiára, ha egyébként fél éve voltunk, csak így előzhetjük meg a bajt. Amennyiben a lelet pozitív, úgy a teljes kép ismeretében döntünk a ma már rendkívül specifikus kezelési lehetőségek között. Egy biztos: minél inkább korai stádiumban kerül felfedezésre a daganat, annál inkább gyógyítható, és annál valószínűbb, hogy elkerülhetjük a gyógyítással együtt járó radikális műtéti beavatkozást, vagy az ilyenkor gyakori protokollt, mint a kemoterápia vagy a sugárkezelés” – ­összegez szakértőnk.

Tervezzük be előre!

Ha már év elején bejelentkezünk a szükséges szűrővizsgálatokra, az egészségügyi hálózat leterheltsége ellenére is eredményesek leszünk. Ha mindenki így tenne ahelyett, hogy pánikszerűen, már kialakult tünetekkel fordul csak orvoshoz, fellélegezne a rendszer, és nagyon sokan könnyebben juthatnánk időpontokhoz. Az államilag elérhető szűrővizsgálatokat ugyanis éppen e  „beesett sürgős esetek” akasztják meg.

Dr. Ambrózay Éva szerint gondos tervezéssel és oda­figyeléssel ez kiküszöbölhető.

Fotó: Adobestock