Nehéz az elalvás
Természetes, ha egy 3–6 éves óvodás időnként külön műsorszámot talál ki, hogy ne kelljen elaludnia (pl. éhes, vécére kell mennie). A nehéz elalvás gyakori oka, hogy a szülők nem akkor küldik ágyba a kicsit, amikor már valóban álmos, nincs időbeli ritmusa a lefekvésnek. Ezért fontosak az elalvást megelőző rituálék: vacsora, kakaó, mese, ágyba bújás. Persze komoly családi konfliktusok is lehetnek a háttérben; ilyenkor érdemes pszichológus segítségét kérni. Csecsemőknél inkább az jelent nehézséget, ha a baba sírását félreértve a rövid, szeretetteljes megnyugtatás helyett szükségtelen altatási rítusokat vezetünk be (ringatás, tologatás a babakocsiban), a kisbaba hamar összekapcsolja ezekkel az elalvást, és állandóan igényelni fogja őket. Náluk leginkább a következetlen napirend és a változó alváskörülmények okoznak gondokat.
Éjszakai ébredés
Normális, ha a kicsi éjszakánként felébred. Inkább akkor van gond, ha az elalvását hozzáigazítjuk valamilyen megszokott testhelyzethez (pl. karunkban ringatjuk), és másképp már képtelen visszaaludni.
Horkolás, hangos légzés
Ezek a tünetek már egészen fiatal korban jelentkezhetnek. Bármilyen hangos alvás mögött húzódhat légzési zavar, így mindenképpen érdemes felkeresni egy alvásközpontot.
Különös szokások
Ritmikus mozgászavar, alvajárás, rémálmok, felriadás és bepisilés is megzavarhatja a gyerekek álmát. Általában 9 hónapos kor körül jelentkezhet az alvás és az ébrenlét között, hogy a gyerek furcsa, ismétlődő mozgásokat végez. Hintáztatja a törzsét, fejét ritmikusan az ágyhoz veri, esetleg zümmög. Az esetek többségében ezt nem kell kezelni, ahogy nő a kicsi, magától elmúlik. 4–8 éves kor között jelentkezhet egy másik alvászavar, az alvajárás is, a gyerekek 40 százalékát érinti. Általában az éjszaka első felében történik; ha a gyerek nyitott szemmel járkál a lakásban, eszik, kimegy a mosdóba, ha eközben alszik, és nem lehet felébreszteni, alighanem alvajáró. A jelenség rémisztőnek tűnhet, ám aggodalomra nincs ok, s általában gyógyszerre sincs szükség. Elég, ha visszavezetjük az ágyhoz, és megvárjuk, míg újra álomba merül.
3 tipp az álomfeldolgozáshoz
✔ A gyerekek szívesen osztják meg velünk álmaikat. A reggeli során megszokott rituálé lehet, hogy elmesélik vagy lerajzolják, mi történt velük.
✔ Ha a gyerek álmairól beszél, és közben szorongást tapasztalunk, bátorítsuk a kibeszélésre. Mondjuk el, hogy mindenki álmodik néha rosszat. Ha nagyon fél, szereljünk fel közösen álomfogót, és nyugtassuk meg, hogy ha ennek ellenére rémálom gyötri, mi majd vigyázunk rá.
✔ Figyeljünk oda a gyerek álmában vissza-visszatérő mintákra. Az álmok szimbolikája ugyan nagyon egyéni, de az ismétlődő helyszínek, események és tárgyak rávilágíthatnak, mi foglalkoztatja éppen a kicsit.
Kellenek a rémálmok?
Egyfajta alvászavar a rémálom is, ami a megfigyelések szerint gyerekkorban gyakoribb, mint a felnőtteknél. Az ijesztő álmok kapcsolatban lehetnek nappal átélt érzelmekkel, szorongásokkal. A rémálmok feldolgozása mindenkinél nagyon máshogy zajlik. Fontos, hogy az ébredés után feloldjuk ezt a feszültséget, és megnyugtassuk a gyerekeket. Segíthet, ha beszélünk arról, mi történt az álomban, hiszen ez a feldolgozás első lépése.
Új felfedezések
A csecsemők és kisgyerekek álmairól keveset tudunk, ezért magyar kutatók úgy döntöttek: megfigyelik, merre is járnak gondolatban, éjszaka a kicsik. „A régi kutatások azt állították, a gyerekek álmai érzelemmentesek, ritkán szerepelnek benne emberek és mozgások. Mi egészen más eredményre jutottunk” – avat be minket Sándor Piroska kutatásvezető gyermekpszichológus és Szakadát Sára biológus, a kutatás másik résztvevője.
„Otthoni környezetben figyeljük a gyerekeket, és szüleik reggelente hangfelvételt készítenek, ahogyan beszámolnak éjszakai élményeikről” – mondják a magyar kutatók. „A legtöbb ötéves álma nagyon is dinamikus, gyakran ők a főszereplők. Az állatok sokszor felbukkannak, de megjelenhetek a családtagok, a távolabbi rokonok, sőt idegenek is. Akárcsak a felnőtt álmokban, a helyszín a valósághoz képest sokszor kissé megváltozik, átalakul” – mesélik a szakértők.
Fotó: shutterstock
