Az ország abban is különleges, hogy tőlünk északabbra már nincs bor, délebbre viszont nem készül sör.
Hogy milyen lesz egy bor, az sok mindentől függ: a talajtól, amiben a szőlő terem, a napsütéses órák számától, a csapadék mennyiségétől. És az sem mindegy, hogy melyik vidéken milyen szőlőfajták kerülnek a földbe. Vannak világfajták, például a Chardonnay, amelyek a Föld bármely szegletében képesek megteremni, és vannak olyan fajták, melyek csak egyes régiókra jellemzők. A hazai borászat fellendülése ezek újjászületésének köszönhető.
Híres magyar szőlőfajták
- Ezerjó: Hagyományos, őshonos magyar fajta, hungarikum, a 20. század első felében egyik fő szőlőfajtánk volt. Főleg az Alföldön és a dunántúli Móri borvidéken terem. A Móri Ezerjó zamatos, magas alkohol- és savtartalmú, kellemes hatású száraz fehérbor.
- Hárslevelű: Régi magyar fajta, a Tokaji és a Villányi borvidéken a legelterjedtebb. Sűrű, testes, fűszer- és virágillatú száraz fehérbor készül belőle.
- Kéknyelű: Őshonos magyar fajta, de csak a Badacsonyi borvidéken termesztik. Fanyar, száraz fehérbor készül belőle.
- Kadarka: Igazi hungarikum, őshonos fajta. Vörösborkultúránk több évszázadig épült rá, aztán majdnem eltűnt, csak a szekszárdi borászok lelkesedése nyomán kelt új életre. Fűszeressége, magas savtartalma remekül illik a hagyományos magyar ételekhez.
- Kékfrankos: Viszonylag új kékszőlőfajta, de nagyon népszerűvé vált, és több borvidéken termesztik. A hűvös időt is jól bírja, ezért nálunk a Soproni borvidék az egyik fő termőhelye.
A legismertebb borvidékek
Badacsonyi borvidék: a vulkáni talajon termő szőlőt a hegy oldalában erős napsütés éri, amit még a Balaton is visszaver, a hegy viszont védi az északi széltől. Szürkebarát, kéknyelű terem itt.
- Balaton-felvidék: a római kor óta termelnek itt szőlőt, leginkább fehérbort készítenek belőle. Hagyományos fajtái az olaszrizling, a szürkebarát, a rizlingszilváni.
- Kunsági borvidék: a legnagyobb borvidékünk, melynek homokos talaján kitűnő asztali borok teremnek a forró nyárban. Főleg fehérek, mint az ezerjó, a kövidinka, de könnyű vörösek is.
- Egri borvidék: az éghajlat hűvösebb, a talaj vulkanikus. A borászat még István király idejére vezethető vissza. Az egyház nagy szerepet játszott a szőlőművelés elterjedésében, a bor nemcsak a szertartások része, de fontos bevételi forrás is lett. Ezért még a törökök sem pusztították el a szőlőket, holott ők maguk nem ittak bort. Fehér- és vörös-borokat is készítenek itt, a legismertebb a Bikavér.
- Tokaji borvidék: leghíresebb borvidékünk, ahonnan a királyok bora, a borok királya, az aszú származik. A szőlőszemeken egy speciális nemes penész telepedik meg, ez indítja be az aszúsodást, de az ilyen borokat érlelni is kell.
- Villányi borvidék: a legdélibb borvidékünk, ahol már a mediterrán éghajlat hatása is érezhető. A sok napsütés kedvez a testesebb, erősebb vörösboroknak. Itt indult be a 90-es években a minőségi bortermelés.
Ezt olvastad már?
Magyar tájételkalauz
Néha nehéz eligazodni a rengeteg elnevezés között, ezért megpróbáltunk rendet tenni köztük. Sok étel gyakorlatilag ugyanaz, neve és elkészítési módja attól függ, hogy az ország melyik részén járunk.
Lapcsánka=Krumpliprósza=Tócsni=Macok=Cicege=Röszti
- Nyers krumpliból készül, amelyet lereszelnek, liszttel, tojással elkeverik és megsütik.
- Modernebb változatai készülhetnek cukkiniból, karalábéból, de tehetünk bele fokhagymát, hagymát, szalonnát is, fűszerezhetjük paprikával, kurkumával, majoránnával, medvehagymával, ketchuppal, ajvárral.
- A lapcsánkát palacsintasütőben sütik, a macokot, amely főként Eger környékén ismert ezen a néven, sütőben egyben sütik, és utána szeletelik.
- A tócsnit kanállal teszik a serpenyőbe, és ellapítgatva sütik meg. Mindegyikre reszelhetünk sajtot, ehetjük magában, vagy tálalhatjuk húsok mellé köretként.
Dödölle=Ganca=Gánica
Tört vagy pépesített főtt krumpliból és búza- vagy kukoricalisztből összegyúrt tészta, amelyet hosszúkás gombóc formájúra szaggatva pirított hagymával megszórva gombóc formában sütőben kisütnek, és tejföllel tálalnak. Vannak, akik szerint a röszti is főtt burgonyából készül.
Langalló=Kenyérlángos=Töki pompos
Kenyérsütéskor a dagasztóteknőben maradt tésztamaradványokat kikaparták, a kemencében megsütötték, és a forró kenyérlángos tetejére a kamrában található maradékokat (lila hagyma, sajt, szalonna, tejföl) szórták.
Herőce=Csörögefánk=Prósza=Málé
Általában édes, aludttejes, lisztes palacsintatészta, tetején porcukorra és lekvárral, gyümölccsel.
Haluska
A sztrapacska szlovák nevében – brindzové halusky – szerepel, és ahhoz hasonlóan ugyancsak nyers reszelt krumplival készül, de a palócoknál emellett ez az édes főtt tészta neve is. Természetesen a haluska rokona a magyar galuska elnevezésnek is, csak a mienk nem édes.
Fotó: Acrhív, gettyimages
