Egészség

Riasztó eredmény az időszakos böjtről: tönkreteszed ezt a szervedet, ha kipróbálod

Az időszakos böjt az elmúlt évek egyik legnépszerűbb táplálkozási trendje: az étkezést naponta néhány órára korlátozzák, vagy bizonyos napokon teljesen mellőzik. Néhány tanulmány igazolta az időszakos böjt egészségügyi előnyeit, ám hosszú távú vizsgálatok még hiányoznak: egy új kutatás pedig még a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát is kimutatta.
nő konyhában nézi a sütiket pedig almát kéne ennie

Súlycsökkentés és megelőzés

Az egyik legelterjedtebb változata a 16 órás étkezési szünet, amelybe az éjszaka is beleszámít – étkezni csak a fennmaradó 8 órás időablakban lehet. Vannak, akik a napok szerinti böjtölést alkalmazzák, például heti öt napon normális étkezés, két napon pedig teljes koplalás. Egy nemzetközi tanulmány tavaly arra a következtetésre jutott, hogy a kétnaponta történő böjt lehet a leghatékonyabb.

Ha az időszakos böjt során az étrend egészséges marad, sokaknak sikerül lefogyni vagy megtartani a súlyukat, valamint csökkenteni a vérzsírszintet és a vérnyomást. Redukálhatja az inzulinszintet, javíthatja az inzulinrezisztenciát, és így hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség megelőzéséhez – ezt több klinikai tanulmány is kimutatta.

nő konyhában nézi a sütiket pedig almát kéne ennie
Új kutatás riasztó eredményt hozott az időszakos böjtről

Ezeket olvastad már?

  1. 10 gyönyörű évelő virág, amit szeptemberben szaporíthatsz egyszerűen: itt a lista
  2. Szebb, mint a hortenzia és a fagyokig virágzik: bármely előkert dísze lehet ez a pompás bokor
  3. Soha többé nem reped meg a piskótatekercs teteje, amikor felcsavarod: ez a titok

Sok eredmény állatkísérletekből származik

A Grazi Orvostudományi Egyetemen például azt is vizsgálták, hogy az időszakos böjt alkalmas lehet-e már cukorbeteg emberek étrendjeként. Itt is pozitív eredmények születtek, ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy az ilyen étrendi változtatásokat mindig orvosi felügyelet mellett kell végezni.

„A súly és a koleszterinszint csökkentése mellett az időszakos böjt lassíthatja a sejtek öregedését is. Ezeket az egészségjavító hatásokat azonban eddig leginkább állatokon, például egereken vizsgálták” – mondja Chiara Herzog molekuláris orvoskutató, aki az Innsbrucki Egyetemen és a londoni King’s College-on folytat kutatásokat.

Pozitív anyagcsere-folyamatok

„Állatkísérletekből már régóta tudjuk, hogy az időszakos böjt összefügghet az élettartam meghosszabbodásával, de általában az egészség javulásával is – például a daganatos megbetegedések csökkenésével” – mondja Herzog. Számos jel utal arra is, hogy az időszakos böjt pozitívan hathat az anyagcsere-folyamatokra. Ilyen például az autofágia, a sejtek „hulladék-eltakarító” folyamata.

Az időszakos böjt arra készteti a szervezetet, hogy gyorsabban megszabaduljon az elöregedett vagy sérült sejtektől. Egy másik folyamat, amit serkenthet, a ketogenezis. „Úgy véljük, hogy ennek során fokozódik a ketontestek termelése a májban” – mondja Herzog. A ketontestek erősíthetik az immunrendszert és csökkenthetik a vérnyomást.

A szervezet profitálhat

Chiara Herzog maga is részt vett olyan vizsgálatokban, amelyek az időszakos böjt hatásait elemezték a szervezetre. Egy friss kutatás azt mutatta, hogy hat hónap időszakos böjt után javult a máj- és vesefunkció. „Emellett a kardiovaszkuláris fittség egyik paraméterében is javulást láttunk, és ahogy vártuk, a mikrobiom is jelentősen megváltozott” – mondja Herzog. Az is kiderült, hogy az időszakos böjt javítja a bélmikrobiom sokféleségét.

Lehetséges kockázatok a szív- és érrendszerre nézve

Egy új tanulmány viszont arra a következtetésre jutott, hogy az időszakos böjt egészségügyi kockázatokkal is járhat. Ha a napi étkezést legfeljebb nyolc órára korlátozzák, az növelheti a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezeket az eredményeket Herzog inkább kritikusan szemléli.

A kutatás ugyanis az amerikai felmérés adatait elemezte 2003 és 2018 közötti időszakból – abból az időből, amikor az időszakos böjt még alig volt ismert. A válaszadók között, akik saját bevallásuk szerint napi nyolc óránál kevesebbet ettek, sok fiatal férfi volt, köztük dohányosok és olyanok, akik élelmezési bizonytalanságra panaszkodtak.

Nem lehet ok-okozati következtetést levonni

Adataikat ugyan 15 éven át gyűjtötték, az étkezési szokásokat azonban évente csak kétszer, 24 órás visszaemlékezés alapján mérték fel. Nem derül ki belőle, hogy munkahelyi stressz vagy egészségtudatosság állt-e a táplálkozási korlátozás hátterében.

„A legnagyobb problémája ennek a kutatásnak, hogy a legjobb elemzés is csak annyira jó, amennyire az alapjául szolgáló adatok. Statisztikailag ugyan jól kivitelezett volt a kutatás, de oksági vagy mechanisztikus következtetéseket ezekből az eredményekből nem lehet levonni” – teszi hozzá a molekuláris orvoskutató.

Az ilyen összefüggéseket kutatásokban kimutatni amúgy is nehéz. A hosszú távú vizsgálatok az időszakos böjt hatásairól több kihívást is jelentenek, például elegendő olyan résztvevőt találni, akik évekig következetesen betartják az előírt étkezési időszakokat.

Forrás: science
Fotó: archív