A budapesti Károlyi-kert olyan szépséges közparkok mellett kapott helyet a listán, amilyen a madridi El Capricho Park, a párizsi Anne Frank-kert, a milánói Brera Botanikus Kert vagy a koppenhágai Királyi Könyvtár kertje. Joggal lehetünk hát büszkék erre a csodás oázisra Budapest közepén.
Itt áll hazánk legöregebb eperfája
„Az V. kerületben, a belvárosban megbúvó Károlyi-kertet tartják Budapest legrégebbi parkjának, és itt található Magyarország legöregebb eperfája is. Egykor a Károlyi-palota magánkertje volt, 1932 óta pedig közpark, amitől ne riasszanak el minket a félelmetesnek tűnő vaskorlátok” – írja ismertetőjében a brit lap.
A cikk szerzője szerint a kert különböző stílusok harmonikus keveréke: geometrikus központi virágágyások és szökőkút, valamint angol stílusú ösvények és növénykompozíciók teszik színesebbé. „Van egy játszótér, és itt áll a szeretett néhai lakó, Károly, a belga óriásnyúl szobra is” – jegyzi meg cikkében a The Guardian újságírója.
Középkori temető romjaira épült
De mitől is olyan különleges a Károlyi-kert? Magyarország azon kevés, remekül dokumentált palotakertjei-nek egyike, amely eredeti funkciójában maradt meg. Nem mindenki tudja azonban, hogy a park egy középkori temető romjaira épült. Miután többször is gazdát cserélt, 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota udvaraként.
A kertbe először barokk elemeket álmodtak angolkerti stílusban, később klasszicista átalakításon esett át. Az 1838-as árvíz jelentősen megrongálta, de a helyreállítások és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után új életre kelt. Ekkor egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a szabadban pedig lugasok és egy teniszpálya is a grófi család és vendégei rendelkezésére állt. A főúri família a 20. század elején nehéz anyagi helyzetbe került, majdnem lebontották a palotát, hogy a helyén bérházakat emeljenek.
Az akkori tulajdonos, Károlyi Mihály exminiszterelnök azonban egy zseniális húzással 1929-ben állami tulajdonba adta. Így volt lehetséges, hogy az egykori magánkert 1932-ben közparkként nyílt meg a nagyközönség előtt.
A világháborúban majdnem megsemmisült
A második világháború idején, 1944-ben a Polgármesteri II. Ügyosztály terve alapján a kert közepén egy négyszögletes oltóvízmedence építését kezdték el, amelyet légoltalmi célokra akartak használni. A mai szemmel barbárnak tűnő, de akkor életvédelmi célokat szolgáló építkezés közben egy csontvázra bukkantak.
Szerencsére még a vészterhes időkben is volt rá lehetőség, hogy riasszák a Régészeti és Ásatási Intézetet, így sikerült számos temetkezési leletet, pénzérmét, övcsatot és bronzgyűrűt is megtalálniuk, amelyek a kert helyén egykor állt, valószínűleg 11. századi temetőből származtak.
A háborúban súlyos károkat szenvedett park a helyreállítása után 1970-ig volt látogatható – ezután ugyanis az M3-as metróvonal építésének felvonulási területe lett. A növényzetet teljesen letarolták az építőanyagok és gépek, csak 1981-ben telepítették vissza a parkot.


Titkok és virágok a Károlyi-kertben: ezért sorolta a The Guardian a világ legszebbjei közé




Ezeket olvastad már?
A pesti köznép is rajongta
Bár a Károlyiak idejében a kertet a nagyközönség nem használhatta, mégis rendkívül népszerű volt a pesti lakosok körében. Vajda Viktor főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító és zenekritikus így írt róla 1880-ban:
„Tavasszal az utczá-ra hajolnak ki a virágfürtök, mikkel a kerítésre támaszkodó akáczfák kedveskednek. Kihasználandják e szépségeket a környező házak urai is, akik magasabb bért számítanak fel a kertre néző lakóknak – így húzván titkon hasznot a grófból. Ez a bűbájos kert szabatos, arányos, oly határozott vonalú, s minden részletében oly kecsesen kidomborodó! Árny és fény, sötétség és világosság kellő mennyiségben és szép minőségben omlik szét a kertben; […] Ha az Egyetem-utczai palotán át megyünk a kertbe, legelsőbben is a tágas udvarra jutunk, melyet pár lábnyi magas vasrácsozat választ el a kerttől. Az mit az angol park-kertészetben »plea-sure-ground«-nak neveznek, itt mindjárt meglepő szépségben tárul fel.
A mindig egyenletes, mindig üde zöld gyepszőnyeg, melyhez hasonlót csak a Margit-szigeten találunk, ragyogva tűnik szemünkbe, s bármerre tekintünk, a kilátások mindig ugyanazok.”
Az elhagyott óriásnyúl
A kert nyula, Károly nem a természetes állatvilágához tarozott, mégis szobor őrzi az emlékét: a fekete belga óriásnyúl jó darabig élt a nyilvános illemhely mellett egy ketrecben. A pesti legendárium úgy tartja, látogatók hagyták egy bokor alatt, az önkormányzat pedig befogadta. Károly hat éven keresztül, élete végéig, 2015-ig volt a park látványossága, naponta többször is kiengedték sétálni.
Helyére 2016-ban érkezett új nyuszi egy menhelyről: Karcsit a régi ketrecben tartják, de nagyobb, emeletes házat kapott.


Titkok és virágok a Károlyi-kertben: ezért sorolta a The Guardian a világ legszebbjei közé


A 10 legszebb titkos kert Európa nagyvárosaiban
- Diomedes Botanikus Kert, Athén
- Vrtba-kert, Prága
- Az Egyetemi Könyvár tetőkertje, Varsó
- Károlyi-kert, Budapest
- A Királyi Könyvtár kertje, Koppenhága
- Centralbadets kert, Stockholm
- Brera Botanikus Kert, Milánó
- Anne Frank-kert, Párizs
- Onion Garden, London
- El Capricho Park, Madrid
Fotó: Birton Szabolcs, AdobeStock