Az összeg az ügy jellegétől, értékétől és az eljárás szintjétől függően változik, de a jogszabályok pontosan meghatározzák, mikor, mennyit és kinek kell fizetnie. Dr. Tarczay Áron ügyvéd szerint, bár az illeték a jogkeresés, a jogi út „árát” jelenti, sok esetben vannak mentességek és kedvezmények is, amelyek megkönnyítik a jogérvényesítést a rászorulók számára vagy bizonyos eljárástípusok esetén.
Van, amikor kérhető a költségmentesség
Az illetékfizetési kötelezettség általában már az eljárás megindításakor, vagyis a kérelem benyújtásával keletkezik.
„A díjat általában az fizeti, aki az eljárást kezdeményezi — például egy kereset benyújtója vagy egy engedélykérelem beadója. Ha több személy közösen indítja az eljárást, az illetékfizetés arányát az érintettek érdekeltsége határozza meg. Amennyiben ez nem osztható meg egyértelműen, a felek együttesen felelősek az illeték megfizetéséért” – mondja az ügyvéd.
Bizonyos szereplők – például a magyar állam, a helyi önkormányzatok, az alapítványok, az egyesületek stb. – mentesülnek az illeték megfizetése alól.
Az e csoportba nem tartozó személyek, amennyiben jövedelmi-vagyoni helyzetük indokolja, több eljárásban is költségmentességet kérhetnek. Ilyenkor az illeték befizetése mellőzhető, vagy költség-feljegyzési jogot lehet kérni, amely esetben nem szükséges az illetéket előre megfizetni, hanem pl. egy polgári perben azt a pervesztes fizeti utólag.
Közigazgatási eljárás esetén
A legtöbb közigazgatási hatósági eljárásért – legyen szó például engedélykérésről vagy fellebbezésről – közigazgatási eljárási illetéket kell fizetni. Az általános tétel 3000 forint, de az összeg az ügy jellegétől és az értékétől függően változhat.
„Egy közigazgatási határozat elleni fellebbezés esetén az illeték a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000, legfeljebb 500 000 forint. Ha az érték nem mérhető pénzben, az illeték egységesen 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésnél 3000 forint fizetendő. Ha a jogorvoslatot benyújtó félnek ad igazat a hatóság, a megfizetett illetéket visszatérítik” – magyarázza dr. Tarczay Áron.
Polgári peres és nemperes eljárás
Polgári perben az illeték alapja általában a per tárgyának értéke, míg nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értékét veszik figyelembe. A polgári eljárások illetéke sávosan növekszik.
Ha a per egyezséggel zárul, vagy a felperes még az eljárás korai szakaszában visszavonja a keresetét, az illeték kedvezményesen, csak részben fizetendő.
„Bizonyos eljárásokban a törvény tételes illetéket állapít meg (pl. házassági bontóper esetén az illeték 30 000 forint, cégbírósági eljárásokban a változásbejegyzés illetéke 15 000 Ft, stb.) Fellebbezés esetén az illeték az ítélet elleni jogorvoslat összegének 8%-a, de legalább 15 000, legfeljebb 2,5 millió forint. Felülvizsgálati eljárásnál az illeték 10%, legfeljebb 3,5 millió forint” – mondja a szakember.
Bizonyos ügytípusokban – például tartásdíjperekben, munkaügyi vagy sérelemdíjperekben – a felek jövedelmi viszonyuktól függetlenül illetékfeljegyzési jogot kapnak, vagyis az illetéket csak az eljárás végén, a pervesztesnek kell ténylegesen megfizetnie.
Ez is érdekelhet
Sem 2, sem 2,5 bar: ez az ideális guminyomás ősszel és télen, amivel spórolhatsz a benzinen
Régen csak ezzel takarítottak, és minden tiszta volt: a legdurvább barna vízkövet is lemarja
Mindenki elrontja ezt az egy dolgot az orchideákkal: ezért nem virágoznak újra otthon
Fotó: Adobe Stock
