Régen volt a boltok polcai jóval egyszerűbb kínálattal várták a vásárlókat, ami mondhatni az árakra is igaz. Egy átlagos ember fizetése egészen másként viszonyult a mindennapi kiadásokhoz. A rendszerváltás éveinek sajátos bája máig nosztalgiával tölt el sokakat. Te emlékszel még a régi árakra?
Nagyjából 35 évvel korábban
Az 1980 és 1990 környékén a magyar ember pénztárcája egészen mást engedett meg, mint ma. Anno egy havi átlagbér közel 10-12 ezer forint körül alakult, így az akkori bolti árak kicsit más arányokat jelentettek. Például 1 kilogramm trappista sajt régen 100-120 forintba került. Ez alapján talán már látjuk, mire volt elég egy átlagos magyar család keresete.
Mi a nagy átalakulás oka? A mostani árakat sokan drágának érzik, de ha a gazdaság működésének egészét nézzük, akkor talán jobban megértjük, mi áll a változás mögött.
Rendszerváltás és piacgazdaság
1990 után Magyarország átállt a szabadpiacra. Ez az államilag szabályozott árak felszabadítását, a gazdaságiverseny beindulását, azaz a nemzetközi árakhoz való igazodást jelentette.
90-es évek során az infláció többször meghaladta a 20-30 százalékot is, ami természetesen az árak gyors emelkedéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan a bérek is fokozatosan nőttek, szóval más vásárlóerővel lépett piacra a lakosság.
Globalizáció és technológia
Amikor megnyílt az ország a világpiac felé, olyan márkák, valamint termékek is megjelentek, amik teljesen új árszinteket hoztak be a köztudatba. A kenyér, a tej vagy például a mozijegyek ára tehát már nem csak a helyi tényezőktől függött. Főbb szempontok voltak:
- mezőgazdaság költsége
- szállítás drágulása
- bérköltségek növekedése
Ezeket olvastad már?
Egy kis nosztalgia nem árt
A régmúlt alacsony árai sokakban idéznek fel kellemes emlékeket, miközben persze nem árt látni a gazdasági változások egészét. A nosztalgiának viszont most teret adunk! Lássuk te mennyire emlékszel az 1980 és 1990 közötti árakra? Mennyi volt egy vonatjegy? Mennyit fizettél egy üveg fehérborért? Ideje, hogy leteszteld a memóriádat!
Fotó: archív
