A szigorítás célja az állatok védelmének és jóllétének erősítése, valamint az, hogy a jogalkotó reagáljon azokra az új, káros gyakorlatokra, amelyek az elmúlt években terjedtek el– például élő állattal koldulás, állatok nyereményként kisorsolása, kölykök túl korai elválasztása kereskedelmi céllal.
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője, valamint dr. Nagy Csilla állatvédelmi szakjogász segítségével sorra vettük a változásokat.
3 év börtön állatkínzásért
Az új szabályozás egyértelműen kimondja: ha valaki állatmenhely vagy ebrendészeti telep működtetése során követ el állatkínzást, az súlyosabban minősül, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
„Az egyik legfelháborítóbb formája az állatkínzásnak az, amikor valaki éppen azokat bántja, akiknek védelmére és gondozására köteles lenne. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az állatkínzás tilalma mindenkire vonatkozik” – mondja Szilvia.
Nem használható fel kolduláshoz
A szigorítás másik fontos eleme, hogy tilos élő állattal koldulni, és aki mégis megpróbálja, akár 50 ezer forintos bírságra is számíthat.
„Erre azért volt szükség, mert a nagyvárosokban egyre gyakrabban használtak kölyökkutyákat vagy más állatokat „kellékként” a kolduláshoz, és ezek az állatok gyakran egész nap szenvedtek, sokszor gyógyszerek hatása alatt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egy hajléktalan ember tarthat társállatot, ha betartja az állattartási szabályokat” – figyelmeztet Szilvia.
Elválasztás az anyától
Dr. Nagy Csilla kiemeli még, hogy a szabályok szerint a kölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani, tehát nem kínálhatnak eladásra egy-két napos kutyusokat. Aki túl korán elválasztja a kicsiket az anyjuktól, az ellen közigazgatási eljárás indítható, amely végül akár bírságot is jelenthet. Ha pedig ezeket a kölyköket kiviszi az országból, az új szabály szerint bűncselekményt is elkövethet.
Nem lehet nyeremény
Az állatvédelmi szakjogász szerint fontos megemlíteni még – főleg a szilveszteri tombolasorsolások kapcsán –, hogy tilos élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni.
„Az állatok gyakran nem megfelelő körülmények között vannak tartva a sorsolásig (szállítás, kiállítás, bezártság). Emellett előfordult, hogy a nyertes nem volt felkészülve az állat tartására, ami későbbi elhanyagoláshoz vagy menhelyre kerüléshez vezetett” – magyarázza Csilla.
Az állatok elkobzása
A jogszabály-kiegészítés következtében várhatóan felgyorsul és biztossá válik az állat végleges kiemelése vagy az azonnali elkobzása, ha a jogszerű állattartási feltételek biztosítása elháríthatatlan akadályba ütközik, és az állat védelme vagy végleges elhelyezése szempontjából előnyösebb. Dr. Vetter Szilvia szerint fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabály önmagában nem elég ahhoz, hogy a szigor valóban érvényesüljön. Szükség van arra is, hogy a független magyar bíróságok éljenek a törvény adta lehetőségekkel, és a legsúlyosabb esetekben ki is szabják ezeket a büntetéseket.
Ez is érdekelhet
- Évekig volt Gobbi Hilda szeretője, mégis alig tudni róla valamit: Temessy Hédi diszkréten kezelte párkapcsolatát
- Tíz év után végre kiderült az igazság: ezért mondott fel valójában a TV2-ben Gombos Edina
- Nem foglalkoztak vele, viharos szerelemben élt Lorán Lenke: „Elszerettek a vízilabdázó férjemtől”
Fotó: Adobe Stock
