Regent-gyémánt: köze volt Napóleon bukásához?
Az 1700-as években Indiában bányászták, de az egyik rabszolgát annyira elbűvölte, hogy ellopta, és eladta egy angol hajóskapitánynak. Utóbbi vízbe fojtotta a rabszolgát, akinek még volt annyi ereje, hogy átkot mondjon a gyémántra.
Ezután számtalanszor cserélt gazdát, mígnem eljutott Napóleonhoz, akit úgy megbabonázott a szépsége, hogy belekovácsoltatta a kardjába. Tudjuk, mi lett a francia császár sorsa, és azoké, akiket csatáiban e karddal gyilkolt meg…
Hesseni eperlevél-tiara: katasztrófa katasztrófa hátán
Viktória királynő férje, Albert herceg lányának, Aliz hercegnőnek adta volna ezt a tiarát nászajándékba, ám még az esküvő előtt elhunyt tífuszban, 42 évesen.
Aztán Aliz hercegnő távozott az élők sorából alig 35 évesen, majd három lánya – köztük az utolsó orosz cárné – is fiatalon hunyt el, valamint fia, Frigyes is tragikus halált halt, kizuhant az ablakon.
Aliz és férje legidősebb fia és örökösük, György Donát hesseni herceg Fülöp edinburghi herceg egyik nővérét, Cecíliát vette feleségül. 1937-ben a nyolc hónapos terhes Cecília hercegnő, férje, annak édesanyja és két kisfiuk Londonba repült egy esküvőre, a gép azonban lezuhant.
A roncsok között csak holttesteket találtak, köztük egy újszülött csecsemőt és az eperlevél-tiarát.
La Peregrina: Liz Taylor nem félt tőle
Halált és szegénységet hoz a tulajdonosára, tartja róla a mondás, ami igaz is, hiszen a 203 karátos gyöngy egykor Boleyn Annáé volt, akit kivégeztetett VIII. Henrik. De viselte Henrik lánya, Tudor Mária is, aki rákban hunyt el ötévnyi uralkodás után.
A La Peregrinát számos spanyol királyné hordta, a róluk készült festményeken is látható. Napóleon sem járt jobban vele, sem utódja, III. Napóleon francia császár, hiszen ő is elveszítette trónját.
Utolsó előtti tulajdonosa Elizabeth Taylor volt, aki nem félt tőle. Habár a kutyája lenyelte, és éppen csak meg tudták menteni az eb életét.
Az ékszer jelenleg magántulajdonban van.
Átok ül rajtuk és vér színezi őket: birtokolni is életveszélyes ezeket a drágaköveket
Koh-i Noor: csak nők viselhetik
A gyémántot a 12. században lopták el Indiából. 1304-ben, miután felbukkant Mongóliában, az országot elfoglalták a perzsák, az uralkodót pedig kivégezték. Ezután a perzsákhoz került, a Koh-i Noor nevet a perzsa királytól kapta, jelentése: a Fény hegye.
Ezt követően afgán, hindu és perzsa uralkodók birtokolták, ám mindegyikükre tragédiát hozott: tulajdonosaik elvesztették a hatalmukat, majd megölték őket. Pedig tudták, hogy egy ősi szöveg szerint, aki a gyémántot birtokolja, egyúttal a világot is uralja, de kénytelen felvállalni a drágakővel járó összes balszerencsét, s csak egy isten vagy nő viselheti büntetlenül.
Az angol Kelet-Indiai Társaság 1851-ben az ékszert Viktória királynőnek ajándékozta, aki mélyen hitt a legendában, ezért a királynék koronájába tetette, férfi fejére azóta sem került.
A 181 karátos követ ma Mongólia, India, Afganisztán és Irán is visszaköveteli.
Fekete Orlov: mélybe vetették magukat a tulajdonosai
A 195 karátos, fekete Orlov-gyémánt egy in-diai templom hatalmas Brahma-szobrának egyik szeme volt, innen lopta el egy francia katona a 19. században. A drágakőre ekkor „szemet szemért” alapon átok szállt, a tolvajt nem sokkal később meggyilkolták.
A 20. század elején került elő, de új tulajdonosa, J. W. Paris gyémántkereskedő 1932-ben egy New York-i felhőkarcolóról a mélybe ugrott.
15 évvel később két orosz hercegnő, Leonila Golicin-Bariatinsky és Nadia Vygin-Orlov tulajdonába került – utóbbiról kapta a nevét. Ők is öngyilkosok lettek, szintén egy magas épületről vetették a mélybe magukat.
Az 50-es években egy Charles Wilson nevű férfi vásárolta meg, és azért, hogy megtörje az átkot, három darabra vágatta.
Lila Delhi Zafír: vér színezi
A zafírt egy indiai templomból lopta el 1857-ben egy Ferris nevű katona. Ő és fiai később a vagyonukat, majd egy balesetben az életüket is elvesztették. A kő következő tulajdonosa öngyilkos lett. Utolsó birtokosa, Edward Heron-Allen tudós szerint az ékszert átok veri és vér színezi, ezért bedobta egy csatornába, de onnan előkerült, és 1943-ban a londoni Természettudományi Múzeumé lett. A zafírt akkor érintő két múzeumi szakember azóta erőszakos halált halt.
Mercedes királyné opálja: fiatalokat ért a halál
A spanyol királyi családot tragédiák sújtották a 19. században, többen is nagyon fiatalon hunytak el. A babona szerint Mercedes királyné opálja tehet erről, melyet a férje szeretője ajándékozott neki. A rövid életű királyné a házasságkötését mindössze 6 hónappal élte túl, tífusz és vetélés következményeibe halt bele 18 évesen.
Hope-gyémánt: talán a legveszedelmesebb
A hírhedt kék gyémántot Indiában találták, onnan vitte Franciaországba Jean Baptiste Tavernier 1642-ben, akit, miután eladta XIV. Lajos királynak, egy falka vadkutya ölt meg. Az ékszert Marie-Antoinette is hordta, neki a fejét vették.
A francia forradalom után Amsterdamban bukkant fel, Wilhelm Fals cégénél. Miután Fals fia ellopta a drágakövet, öngyilkos lett. 1830-ban a gazdag bankárhoz, Henry Hope-hoz került, innen a neve. Egyik leszármazottja, Lord Francis Hope csődbe jutott, és a házassága is tönkrement.
Az új vevő, Jacques Colot elmebeteg lett, és öngyilkosságot követett el, a következő két tulajdonost pedig meggyilkolták. A követ 1908-ban a török szultán vásárolta meg, nem sokkal ezután leszúrta a feleségét, őt pedig 1909-ben megfosztották a trónjától.
A Hope végül Harry Winston amerikai ékszerészhez került, ő a washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeumnak ajándékozta, ahol ma is megtekinthető.
Ez is érdekelhet
Fotó: Getty Images, Profimedia
