Honnan jön a fánk, és mióta esszük?
Az olajban sült kelt tészták története az európai középkorban is jól követhető, a német nyelvterületen például a „Krapfen” és a „Berliner” a karneváli szezon kötelező édessége lett. Egy korai, 15. századi német szakácskönyv már töltött krapfenreceptet is közöl, ami mutatja, milyen régi a hagyomány.
A magyar konyhában a fánk a 19. században vált igazán közismertté, bár legendák már Mátyás király udvarához és Beatrix királynéhoz is kötik – ezek színes történetek, de a biztos elterjedés a 1800-as évekre tehető.
Néprajzi nézőpontból a fánk a paraszti ünnepi étrend része lett, különösen Erdélyben és a Dél‑Dunántúlon tartották fontos alkalmi tésztának, a „pánkó” és „pampuska” tájnyelvi nevekkel – írta a Nosalty.
Miért pont farsangkor esszük?
A farsang a böjt előtti „utolsó nagy evések” ideje. A zsíros, kalóriadús fogások nemcsak a tél végi erőgyűjtést szolgálták, hanem a bőséget is szimbolizálták, ezért vált természetes kísérővé az olajban sült fánk.
A ma ismert magyar „szalagos fánk” a 19. században terjedt el, tetején lekvárral, porcukorral. A „szalagos” név a sütéskor keletkező világos csíkra utal, ott ugyanis kevesebb hő éri, ezért marad világosabb a tészta oldala.
Ezeket olvastad már?
Babonák és hiedelmek: mit üzen egy fánk?
- A farsangi napokhoz bő termést, szerencsét és időjóslást ígérő hiedelmek kapcsolódtak. A magyar néprajzi gyűjtések szerint a farsangi ételek – köztük a fánk – fogyasztását a „termésvarázslás” gondolata kísérte, és ilyenkor különféle tilalmakat, jóslásokat is gyakoroltak.
- Több vidéki szokásban a fánkot a párválasztással is összekapcsolták. A lány fánkkal kínálta a legényt, s ha megfelezték egymás közt, az a közeledés jelzése volt. A középen futó világos „szalagot” olykor a jegygyűrű jelképének tekintették.
- Elterjedt hiedelem volt, hogy farsangkor sütött fánkkal a házat is meg lehet óvni a tavaszi viharoktól, és aki sokat táncol, annak szerencsés éve lesz.
Ízek és nevek: nemcsak nálunk létezik
Nálunk a baracklekvárral tálalt, porcukros, „szalagos” a klasszikus, de a családnevek és tájnyelvek ismernek „pánkó”, „pampuska”, „siska” elnevezést is.
Európában a farsangi sült tészta mindenhol más arcot kapott: a német nyelvterületen Berliner vagy Faschingskrapfen, Lengyelországban pączki, Hollandiában oliebollen, mind a karneváli időszak kedvelt édességei.
A „szalag” titka, avagy mitől szép a fánk?
A jó fánk könnyű és levegős. A siker kulcsa a lágy, jól kidolgozott kelt tészta és a megbízható kelés. A jellegzetes világos „szalag” akkor lesz szép, ha a tészta elég levegős, és az olaj hőmérséklete egyenletes. A magyar gasztroforrások a szalagról mint minőségi jelről is írnak.
A farsangi fánk egyszerre konyhai technika és közösségi emlékezet. A ropogós külső, a pillekönnyű belső és a porcukorfelhő nemcsak ízt, hanem történetet is hordoz. Ha most állsz neki, jusson eszedbe: minden jól sikerült „szalag” egy kicsit a tél felett aratott győzelem, és egy kicsit a tavasz ígérete is.
