Bár magas C-vitamin tartalmuk miatt télen inkább a citrusfélék fogyasztásának előnyeitől hangos minden fórum, kiderült, hogy van a déli gyümölcsök között még egy ezeknél is nagyobb szupersztár.
Az utóbbi években szépen csendben a kivi lett az egyik legtöbbet emlegetett „funkcionális” gyümölcs. Nem látványos, nem harsány, mégis komoly beltartalmi értékekkel bír. A hazai fogyasztás egyelőre visszafogott, de aki közelebbről megismeri, hamar rájön, ez a szőrös héjú, zöld belű gyümölcs többet tud annál, mint amit elsőre gondolnánk.
Milyen vitaminok vannak a kiviben?
A kivi legnagyobb ásza a C‑vitamin. Egy közepes szem 60–90 mg C‑vitamint is tartalmazhat, ami gyakran versenyképes a citrusokkal. Ez nemcsak a téli időszakban fontos, amikor az immunrendszer fokozott terhelést kap, hanem egész évben – a C‑vitamin segíti a normál immunműködést, és részt vesz a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében.
A zöld húsú kivi emellett E‑vitamint és K‑vitamint is tartalmaz, ami a gyümölcsök között ritkább kombináció. Az E‑vitamin antioxidáns, a K‑vitamin pedig többek között a normál véralvadási folyamatokhoz szükséges.
A kivi ásványi anyagokból sem áll rosszul
- Káliumtartalma segítheti a vérnyomás szabályozását, különösen akkor, ha az étrend egészében is törekszünk az egyensúlyra.
- Rostból átlagosan 2–3 grammot kapunk 100 grammonként, ami barátja a bélrendszernek és a jóllakottságérzetnek.
Ez is érdekelhet
- Évekig volt Gobbi Hilda szeretője, mégis alig tudni róla valamit: Temessy Hédi diszkréten kezelte párkapcsolatát
- Tíz év után végre kiderült az igazság: ezért mondott fel valójában a TV2-ben Gombos Edina
- Nem foglalkoztak vele, viharos szerelemben élt Lorán Lenke: „Elszerettek a vízilabdázó férjemtől”
Emésztésbarát összetevő: az aktinidin
Ám mégsem ezek azok az összetevők, amik ennek a gyümölcsnek az igazi erejét adják.
A kivi egyik különlegessége az aktinidin nevű enzim. Ez az enzim segíti a fehérjék lebontását, ezért sokan tapasztalják, hogy egy fehérjedús étkezés után a kivi „könnyít” az emésztésen.
Érdemes tudni, hogy az aktinidin hőérzékeny, a hosszas hőkezelés csökkenti az aktivitását. Ha szeretnéd kihozni belőle a legtöbbet, fogyaszd frissen, nyers formában, vagy csak rövid ideig hőkezeld.
Kivi hatása a szív‑ és érrendszerre: hosszú távú nyereség
A rendszeres kivi‑fogyasztás – kiegyensúlyozott étrend részeként – hozzájárulhat a szív‑ és érrendszer támogatásához. A kálium, a polifenolok és más antioxidánsok együtt dolgoznak az érfalak védelmén, miközben a teljes étrendi mintázat segíti a normál koleszterinszint fenntartását.
FONTOS!
Bármennyi kivit is eszel, az nem helyettesít semmilyen orvosi kezelést, de jó kiegészítője lehet egy okosan felépített napi menünek.
Mennyit és mikor együnk kivit?
Napi 1–2 kivi kényelmesen befér egy kiegyensúlyozott étrendbe. Edzés előtt gyors, könnyen emészthető szénhidrátforrás, étkezés után pedig az emésztést segítő finomság.
Ha a téli időszakban tudatosan növelnéd a C‑vitamin-beviteledet, a kivi jó választás lehet – főleg akkor, ha a zöldségek és más gyümölcsök is stabil szereplők a tányérodon.
Gyors receptek, ahol a kivit használhatsz
Ha túl savanyúnak érzed, és eddig ezért nem etted, akkor van pár jó receptünk, amivel könnyebben beillesztheted a napi menüdbe:
- reggeli joghurt, natúr zabkása vagy túró mellé, egy marék dióval,
- zöld salátákban feta vagy kecskesajt társaságában, olívaolajjal,
- turmixban spenóttal, banánnal, citrommal – friss, üde kombináció,
- könnyű desszertként – natúr görög joghurt, méz, kivi, pár szem mogyoró,
- salsában halhoz vagy csirkéhez, lime‑mal, friss korianderrel.
Mikor a legfinomabb a kivi? Tárolás és praktikák
A kivi akkor a legfinomabb, ha enyhén puha és ha megnyomod, éppen csak alig, de megmarad benne az ujjad nyoma.
- Ha kemény, hagyd szobahőmérsékleten pár napig.
- Gyorsítani szeretnéd az érését? Tedd egy papírzacskóba almával vagy banánnal – az etilén segít, hogy gyorsabban puhuljon.
Az érett kivit hűtőben tárold, így tovább megőrzi az állagát és az ízét.
Kinek nem ajánlott kivit fogyasztani?
Érdemes tudatosnak maradni. A kivi bizonyos ételallergiák esetén szájnyálkahártya‑bizsergést, viszketést okozhat – ez gyakran az aktinidinnel függ össze.
- Latex‑érzékenység mellett előfordulhat keresztreakció.
- Krónikus vesebetegségben a káliumbevitelt mindig orvosi javaslat szerint alakítsd,
- és ha véralvadásgátlót szedsz, a K‑vitamint tartalmazó élelmiszerek mennyiségét egyeztesd a kezelőorvossal.
A kivi önmagában nem gyógyszer, de jó kísérője lehet egy orvosilag felügyelt életmódprogramnak.
Forrásunk volt: Agrofórum
Fotó: archív, gettyimages
