Az alvás jóval több annál, mint amikor végre ledőlünk a nap végén. Valójában az egyik legfontosabb eszközünk arra, hogy az agyunk jól működjön, és az intelligenciánkat, memóriánkat hosszú távon is megőrizzük. Mégis, a modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei élnek krónikus kialvatlanságban.
Ennek nemcsak az az ára, hogy fáradtabbak vagyunk a kelleténél, hanem az is, hogy mérhetően romlanak a kognitív képességeink.
Ha nem alszol eleget, elbutulsz?
Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás minősége szoros összefüggésben áll a szellemi teljesítménnyel. A jó hír az, hogy a megfelelő agytréning nemcsak napközben tesz élesebbé, hanem az éjszakai pihenéshez is megteremti az ideális feltételeket.
„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is”
– írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel.
Sokan még ma is passzív állapotként gondolnak az alvásra, holott a neurológia szerint ilyenkor zajlik az agy egyik legösszetettebb és legfontosabb munkája. Ezzel szemben a tartós alváshiány komolyan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatalt, és ez az intelligenciateszteken is kimutatható visszaesést okozhat.
Memória: az agy éjszakai karbantartása
„Az alvás és az intelligencia kapcsolata túlmutat azon, hogy valaki kipihent-e. A modern kutatások szerint az alvás szerkezete is közvetlen összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel és az agyi plaszticitással, vagyis az agy változásra való képességével” – hangsúlyozza dr. Bohács Krisztina, intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.
A vizsgálatok szerint az alvás során megjelenő úgynevezett alvási orsók gyakorisága szoros kapcsolatban áll a fluid intelligenciával. Ez az a képesség, amelynek segítségével új problémákat oldunk meg és mintázatokat ismerünk fel.
Éjszaka az agy szó szerint „újrahuzalozza” önmagát: a napközben szerzett információk ekkor kerülnek át a rövid távú memóriából a hosszú távúba.
A titkos összetevő: a BDNF-faktor
A szellemi teljesítmény egyik kulcsszereplője a BDNF, vagyis a Brain-Derived Neurotrophic Factor. Ez a fehérje az agy „vitaminjaként” működik, segíti az idegsejtek fennmaradását és az új idegi kapcsolatok kialakulását.
„A napközben végzett intenzív szellemi munka megemeli a BDNF-szintet, ami éjszaka segíti a tanultak elmélyülését. A magasabb BDNF-szint nemcsak a tanulást gyorsítja, hanem hozzájárul a mélyebb, pihentetőbb alvásciklusokhoz is. Az agy ilyenkor kellemesen elfárad a strukturált kihívásokban, így az éjszakai tisztító folyamatok hatékonyabbá válnak” – magyarázza a szakértő.
Egy láthatatlan akadály
A statisztikák szerint a tipikusan fejlődő gyerekek 20–30 százaléka küzd alvási nehézségekkel, míg az ADHD-val élő gyermekeknél ez az arány elérheti az 50–80 százalékot is.
„Klinikai tapasztalatunk szerint a tanulási zavarral küzdő gyerekeknél az alvászavar nem elszigetelt probléma, hanem a mindennapok meghatározó része. Náluk az elalvás akár másfél órát is késhet, ami drasztikusan súlyosbítja a figyelmetlenséget és a hiperaktivitást” – hívja fel a figyelmet dr. Bohács Krisztina.
Hasonló a helyzet a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél is: minden harmadik érintett valamilyen alvászavarban, súlyos tanulási korlátozottság esetén pedig ez az arány megközelíti a 44 százalékot.
A felnőttkori szellemi frissesség is az ágyban dől el
A Magyar Alvás Szövetség felmérése szerint
- a magyar lakosság 70 százaléka tapasztalt már valamilyen alvászavart,
- és minden harmadik ember folyamatosan küzd a rossz alvás vagy az álmatlanság tüneteivel.
- Minden negyedik magyar fáradtan ébred reggelente, ami arra utal, hogy az alvás nem tölti be regeneráló szerepét.
A GEM Tanulási Központ tapasztalatai szerint egyre több negyvenes és ötvenes éveiben járó felnőtt fordul szakemberhez memóriazavar miatt.
„A tesztelések során gyakran az derül ki, hogy a háttérben krónikus alváshiány áll. A jó hír azonban az, hogy a folyamat nem visszafordíthatatlan. A célzott mentális tréning és az alvásrutin rendezése az esetek többségében képes megállítani, sőt visszafordítani az enyhe kognitív hanyatlást” – árulja el az intelligenciakutató.
Hozzáteszi, hogy a célzott agytréning támogatja az idegrendszer érését, nyugodtabb éjszakákat eredményez, megőrzi az agy rugalmasságát, és segíti az éjszakai „tisztító üzemmódot”, amely eltávolítja a napközben felhalmozódott méreganyagokat.
„Nem csak azért érdemes edzeni az agyunkat, hogy napközben gyorsabbak legyünk, hanem azért is, hogy az éjszaka minden perce a regenerációt és a fejlődést szolgálja” – tette hozzá a szakértő.
Fotó: adobestock
