Már a gyerekek is tudják, óvni kell ezeket a szorgos kis rovarokat, hiszen a méhek nem csak mézet adnak. A beporzás miatt rengeteg gyümölcs, zöldség, virág létezése függ tőlük. Alma, cseresznye, eper, mandula vagy akár a napraforgó – mind kapcsolódik hozzájuk. A szakemberek szerint az élelmiszereink jelentős része valamilyen módon a beporzóknak köszönhető.
Szervezett kis csapat
Ma olyan érdekességekről mesélek, amik, szerintem, sokak számára újdonságnak számítanak. Azt eddig is tudtuk, hogy milyen szervezetten élnek. Egy méhcsaládban mindenkinek feladata van. Van, aki tisztogat, más a kaptárt védi, megint más nektárt gyűjt. A dolgozó méhek egész életük során többféle „munkát” is végeznek. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen pici élőlény közössége mennyire pontos rend szerint működik.
Különleges az is, ahogyan kommunikálnak. A méhek úgynevezett „tánccal” adják át egymásnak az információt. Mozgásukkal képesek elmondani a többieknek, merre találtak virágot, milyen messze van, és mennyi táplálék vár ott.
A méheknek kiváló a tájékozódó képességük. A nap állásából és a föld mágneses teréből is tájékozódnak. Sok kilométerről is visszatalálnak a kaptárba.
Rövidke élet, számtalan tennivaló
Egy dolgozó méh élete – 4-6 hétig élnek – során annyi mézet készít, ami körülbelül egy kiskanálnyi mennyiség tizenketted része. Ezek az apró teremtmények szinte megállás nélkül robotolnak, és mire igazán „rutinosak” lesznek, addigra gyakran el is pusztulnak a sok repüléstől és munkától.
Az őszi vagy téli dolgozó méhek tovább élnek, akár 4‑6 hónapig is, mert a hideg időszakban kevesebbet repülnek, inkább a kaptár melegítésén dolgoznak. A here, vagyis a hím méh élete általában néhány hét vagy pár hónap.
Ősszel a dolgozók kizavarják őket, hogy kevesebb élelmet kelljen megosztani. Csak a méhkirálynő számára adatik meg a hosszú élet, ő akár 3-5 évig is élhet. Fő feladata a petézés, és egy jó királynő naponta akár több ezer petét is lerakhat.
A méhek képesek lerészegedni
(Forrás: archív)
Képzelje, kedves Olvasó, a méhek néha „lerészegednek”, ha erjedt gyümölcsökből vagy túl erős cukortartalmú, erjedésnek indult nektárból fogyasztanak. Az alkohol ugyanúgy hat rájuk, mint sok más élőlényre, megváltozik a viselkedésük.
Az ittas méhek bizonytalanabbul repülnek, nekiütköznek dolgoknak, nehezebben találnak vissza a kaptárhoz, és a mozgásuk is lassabb, koordinálatlanabb lesz. A kutatók még azt is megfigyelték, hogy ilyenkor „hangosabban” zümmögnek.
A legérdekesebb talán az, hogy a kaptár őrző méhei gyakran nem engedik be a részeg társaikat. Mintha éreznék, hogy veszélyt jelenthetnek a közösségre. Egyes megfigyelések szerint az őrök megpróbálják távol tartani vagy „kikísérni” az ittas méheket, amíg ki nem józanodnak. Hát nem „emberi” ez?
Felismerik az emberi arcokat
Szinte hihetetlen, de a méhek felismerik az emberi arcokat. Kutatások szerint képesek megjegyezni bizonyos arcformákat és mintázatokat. Nemcsak a virágpor gyűjtésében szorgoskodnak, de az „otthonukban”, a kaptárban is mindig tökéletes a rend és a hőmérséklet.
A méhek folyamatosan „szellőztetnek”. A szárnyukkal légáramot keltenek, hogy a kaptár hőmérséklete megfelelő legyen. Nyáron hűtenek, hidegben pedig összebújva melegítik egymást, szoros gömböt alkotnak, és folyamatosan rezegtetik az „izmaikat”, így tartják melegen a királynőt és egymást.
Itt sem tökéletes a harmónia
Azért ne gondoljuk, hogy a méhek világában teljes a békesség! Néha ugyanis „összevesznek” a virágokon. A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos helyzetekben a méhek lökdösik egymást a jobb virágokért.
Bármilyen hihetetlen, a méhek „szavaznak”. Amikor új kaptárhelyet keresnek, a felderítő méhek tánccal „érvelnek” egy-egy hely mellett, és végül közösen döntenek. Szinte olyan, mintha demokratikusan választanának új otthont.
Érdekes belegondolni, hogy a természet egyik legfontosabb szereplője egy apró, zümmögő rovar. Sokszor a legkisebbek tartják egyensúlyban a világot.
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudod elolvasni.
