Vagyonokat érhet, ha ilyen poharat találsz a nagyi vitrinjében: mindenkinek volt régen belőle

Kislányként mindig megbabonázva néztem nagyszüleimnél a vitrines szekrényt, benne a sok állatos figurával, táncoló, fodros ruhás porcelán kislányokkal, különleges poharakkal, már akkor szinte régiségnek számító használati tárggyal. Amit persze sosem használtunk, mert túl értékes volt.

Aztán kamaszként és fiatal felnőttként már egyáltalán nem érdekeltek, annyira hétköznapiak voltak nekem és unalmasak is kicsit, hiszen régiek.

Mióta elhunytak, kincsként őrzöm én is ezeket a tárgyakat, amikről sorra derül ki, nemcsak a nagyszüleim fejében értek sokat, hanem egyik-másik régiség valódi kincs is lehet most az aukciós piacon.

Sokat ugyan ők sem utazhattak akkoriban, a színházzal, ahol dolgoztak azonban mehettek a külföldi vendégszereplésekre öltöztetőként és mosónőként, így szerencsére szép számmal kerültek haza ilyen régi kincsek. Kizárólag persze a baráti szocialista országokból.

Nem véletlen, hogy ez most foglalkoztat: egy friss cseh cikk szerint egy-egy különleges darab akár 192 ezer cseh koronáért, vagyis nagyjából 3 millió forintért is elkelhet aukciókon. A régi Csehszlovákiából származó üvegtárgyak manapság komoly értéket képviselnek.

A hyalitból, az agatinból vagy a lithyalinból készült üvegtárgyak most kifejezetetten sokat érnek.

Egy korszak lenyomatai a vitrinekben

A legtöbb pohár amúgy nem dísztárgynak készült. Használták volna őket, csak éppen kevésszer került rá sor. A „szép készlet” fogalma az egész szocialista régióban ismert volt: a jobb darabokat minden családban félretették, ritkán nyúltak hozzájuk, és végül öröklődtek generációról generációra.

A cseh és a magyar történet nagyon hasonló, sőt, nemcsak az én nagyszüleim vitrinjében vannak valószínűleg ilyen darabok. A 19. században a Bohémia területén működő üveghuták Európa legjobbjai közé tartoztak, és termékeik az Osztrák–Magyar Monarchia piacán is jelen voltak.

A módosabb családok ünnepi asztalára éppúgy kerültek ezek a poharak, mint a városi polgárság vitrines szekrényeibe. Nem azért, mert mindenki értette a művészeti értéküket, inkább azért, mert szépek voltak.

Ma pedig sokszor épp ez menti meg őket.

Amikor a régi üveg hirtelen keresett lesz

A mostani érdeklődés mögött nem egyetlen trend áll, inkább egy hangulat: az emberek újra keresik azt, ami egyedi, kézzel készült, nem sorozatgyártott.

A szakmai összegzések szerint különösen a 19. századi színes üvegek – például a hyalit, az agatin vagy a lithyalin – számítanak értékesnek. Ezek a különleges anyagok akkoriban kifejezetten kísérletezésből születtek, és ma már ritkán kerülnek elő jó állapotban.

Az agatin – amelynek mintázata az achát féldrágakőre emlékeztet – tipikusan ilyen. Egy jó állapotban megőrzött pohár ára könnyedén elérheti a 100 ezer cseh koronát, vagy még többet, azaz akár 1,5–3 millió forintot is.

De fontos látni: ezek a kivételek. Az igazán magas árak mögött mindig ritkaság, minőség és állapot áll.

Mennyit érhetnek a magyar vitrinekben lévő üvegpoharak?

A hazai piacon jóval szélesebb a skála. A legtöbb régi pohár ugyan nem kerül aukciós rekordlistákra, de ettől még egyáltalán nem értéktelen.

A jelenlegi magyar hirdetések és aukciós adatok alapján:

• egy egyszerűbb kristály vagy retro pohár ára néhány ezer forint,
• egy szebb, csiszolt készlet egyben 20–100 ezer forint körül,

márkás, például Moser darabok pedig 50–300 ezer forint körül kelnek el.

A Galéria Savaria kínálata szerint például egy-egy Moser váza vagy készlet ára 45 ezer forinttól akár 200 ezer forintig vagy még tovább is terjedhet, állapottól és ritkaságtól függően.

Ha tehát legközelebb a nagyinál jársz, érdemes ezzel a szemmel is megnézni a vitrint. Nem feltétlenül azért, hogy eladjátok őket, hanem, például azért is, hogy elmondhasd neki, amit ő annyi ideje őriz nagy becsben, az valóban értékes. És, ha már előszedtétek őket, igyatok is közösen belőle egy pohár bort, legyen ez az a különleges alkalom, amire végre előkerül a vitrin mélyéről!