Vígh Manci 1986-ban született, Budapesten, Vursner Margit néven. Már kisgyerekként táncolt, énekelt, nem lepődött meg senki, hogy jelentkezett a az Országos Színészegylet iskolájába. Hamar kitűnt a többi növendék közül, 18 évesen már a kecskeméti színházban játszott, ahol imádta a közönség a gyönyörű színésznőt – írta az ujsagmuzeum.hu.
1914-ben a színház szépségversenyén a közönségszavazatok alapján a második helyet nyerte el. A színésznő Kecskemét után Nagyváradra került, ahol már a váradi Fedák Sáriként emlegették. Tehetsége hamar Budapestre repítette, a Városi Színház színpadára.
Szerepelt a Lili bárónőben, a Százszorszépben, az Egy éj Velencében című nagy sikerű darabban és a Vígszínházban is vendégszereplőként a Kis grizettben.
A címlapok sztárja volt
A temperamentumos színésznő az operett műfajában is kitűnt, ha ő játszott, a nézőtér zsúfolásig megtelt, és rendszeresen szerepelt az újságok címlapjain is. Mindent megírtak róla, hogy éppen hol nyaralt, kivel jelent meg a társasági életben, még azt is, hogy a Tanácsköztársaság nehéz hónapjai alatt, 1919-ben, vidéken húzta meg magát, ahogy
„egy egészséges kis faluban itta a tejet és ette a rántott csirkét. Neki a legjobban telt a kommün.”
Egy keresztrejtvény főnyereményeként az ő dedikált portréját sorsolták ki, ami abban az időben hatalmas dolog volt.
Minden ujjára talált volna férfit

Nemcsak a színházi közönség, a férfiak is rajongtak a szép színésznőért. Az egyik újság szerint, amikor egy 22 éves fiú meglátta Vígh Manci fényképét, a szó minden értelmében belebolondult. A fiatal fiú bolondok házába is került plátói szereleme miatt.
A primadonna mégsem volt annyira szerencsés a férfiakkal. Első nagy szerelme egy másik nőnek is csapta a szelet. Manci egy szeretett volna vásárolni, ám az üzletben megpillantotta a párját, amint egy másik nőnek válogat fürdőruhát. A színésznő kifordult a boltból és soha többé nem állt szóba vele.
A csalódás után titokban a legnagyképűbb, de legzseniálisabb színész, Csortos Gyula udvarolt neki, aki meg is kérte a kezét. Közben a világhírű operettszerző Kálmán Imre Bécsbe szerette volna szerződtetni, ahol fényes karrier várt volna rá.
Mindent feladott Csortos feleségeként
Vígh Manci Bécs és a siker helyett azonban Csortost és a házasságot választotta. 1926-ban szerényen, titokban összeházasodott a színésszel. Még a színházban sem tudtak róla, akkor derült fény az esküvőre, amikor nem jelent meg a próbán, mert akkor álltak az anyakönyvvezető elé Terézvárosban.
A kezdeti boldogságot hamar beárnyékolta, hogy kiderült, Csortos (akinek Vígh a második felesége volt) nem támogatja a karrierjét, azt szerette volna, hogy a felesége háziasszony legyen. A színésznő férje kedvéért 30 évesen otthagyta a színpadot. Három év után azonban beadta a válókeresetet:
„Nagy áldozat volt amikor Csortos Gyula kedvéért lemondtam a színpadról. Az esküvőm előtt erről egyáltalán nem volt szó.”
A válás után visszatért, de már hiába
Vígh Manci ugyan visszatért még később igaz szerelméhez, a színpadhoz, de már nem kapta meg a korábbi rajongást, keveset írtak róla az újságok, nem érte el a korábbi sikereket. Csortos viszont a Hyppolitnak köszönhetően még nagyobb elismertséget kapott.
A népszerűségének a II. világháború vetett véget, elszegényedett, megbetegedett és magányosan élt. Amikor 1945-ben a Fasor szanatóriumban haldoklott (súlyos cukorbetegségének a szövődményei miatt) alig látogatta valaki.
Vígh Manci volt az egyetlen, aki végig ott volt a halálos ágya mellett. Az egykor ünnepelt színésznő ekkor már visszavonultan élt, keveset lehetett tudni róla. 75 évesen, 1971-ben távozott az élők sorából.



